123916. lajstromszámú szabadalom • Ürlapok és könyvek vagy füzetek takarékbetétállományok és váltók hamisításának meggátlására

2 123916. 9-ig, esetleg 10-ig terjedő számsort fog­lalják magukban. Az 1. ábrán tehát pl. az első sor „százezres" rovatában a „2" szám kétszázezer pengőt jelent. A (c) 5 laprész használata a következő: miután az ellenőrzőszámoknak a tényleges betét­állományt kell mutatniok, csakis az utób­bit kifejező számok hagyandók meg, a felesleges számok pedig ollóval levágan-10 dók, esetleg lyukasztóval átlyukasztan­dók. így a betétkönyv összege nagyobb értékre nem javítható ki. Ennél a megoldási alaknál, tekintettel a bizonyos levágásoknak vagy lyukasz-15 tásoknak alávetendő (c; laprészre, a takarékbetétkönyv lapjainak csak első oldala használható fel a szükséges be­jegyzésre. (A lap hátsó oldala kívánt esetben más jellegű felírások vagy ábrák, 20 pl. reklámszövegek felvételére használ­ható félj. A 2. ábra szerinti megoldási alak az előbbitől csupán abban különbözik, hogy a találmány szerinti laprészt, melyet itt 25 (c^-el jelöltünk, a takarékbetétkönyv szabványos szélességén, azaz a (b) vonalon túl alkalmazzuk úgy, hogy a takarék­betétkönyv lapjai a rendes lapszélességnél a (b, d) vonalak közötti távolsággal széle-30 sebbek. Ennél a megoldási alaknál a betétkönyv lapjainak mindkét oldala használható bejegyzésekre. (Egyébként, mind az 1., mind a 2. ábra szerinti meg­oldásnál, bármily kívánt beosztású rova-35 tok alkalmazhatók; így pl. az 1. és 2. ábra kisebb intézetek esetére, az alá­írásokhoz két rovatot tüntet fel, más esetekben azonban, pl. még a könyvelő aláírásához, további rovat vagy rovatok 40 is alkalmazhatók). A 3. ábra szerinti megoldási alak lehe­tővé teszi, hogy a találmány szerinti, a hamisítást meggátló ellenőrzést a szo­kásos takarékbetétkönyvek változatlan 45 megtartásával alkalmazhassuk. Neveze­tesen a 3. ábra értelmében az előbbi (c), illetve (Cj) laprészt a nagyobb léptékben feltüntetett, különálló (d) jegy alakjában alkalmazzuk mely az ábra baloldalán 50 és közepe táján látható adatokat, jobb­oldalt pedig a már leírt, itt (c2 )-vel jelölt mezőnyön a találmány szerinti ellenőrző számjelzéseket foglalja magában. Egyéb­ként a (d) jegy (c2 ) részén a már leírt 55 számjelzések vannak. A jegy baloldali, ,,P H"-jelű alsó sarkában célszerűen a pénzintézet körpecsétje alkalmazandó, az (e)-vel jelölt mezőnyt pedig célszerűen a betétkönyv tulajdonosát figyelmeztető, pl. következő jegyzet felvételére használ- 60 juk fel: „Ezen állományellenőrzőjegy megőrzendő és a legközelebbi betét vagy kivét alkalmával a betétkönyvvel együtt elhozandó". A (d) jegy (c2 ) részét a már leírt módon 65 használjuk, vagyis a fent említett feles­leges számokat levágjuk vagy átlyukaszt­juk, ezenkívül azonban ezt a jegyet, további biztonság kedvéért, célszerűen még a következőképen használjuk: «0 Az állományellenőrző-jegyet, nehogy veszendőbe menjen, a betétkönyv meg­felelő oldalához fűzzük. Ez a jegy a leg­közelebbi állományváltozáskor bevonan­dó, lyukasztóval feltűnően niegsemmisí- 75 tendő és a pénztári bizonylathoz csato­landó. A (d) jegy sorszámmal ellátott, szigorú elszámolás tárgyát képező nyom­tatvány, mely a könyvelő tisztviselőnek, új betétkönyvekhez hasonlóan csak szám- 80 jegyzék és átvételi elismervény ellenében adható ki. Pénztárzárlat kor naponkint ellenőrzendők a könyvelőnél lévő, fel nem használt (d) nyomtatványok. To­vábbi ellenőrzés kedvéért a jegy sorszáma 85 a törzskönyvben és a betétkönyvben is feljegyzendő. A leírt állományellenőrző-jegyekkel a biztonsági ellenőrzés még jobban fokoz­ható, ha azokat bizonyos meghatározott, 90 más-más értékhatárig más-más színben készítjük. így például tízezer pengő érték­határig rózsaszínű jegyeket, tízezer pen­gőn felüli, pl. százezer pengő értékhatárig pedig pl. kékszínű jegyeket alkalmaz- 95 hatunk. így a rózsaszínű jegyeket semmi­esetre sem lehet tízezer pengőnél nagyobb összeghez felhasználni. A találmány szerinti ellenőrző rend­szerben a leírt betétkönyvekhez, illetve ioc ellenőrzőjegyekhez szervesen kapcsolódik a magukban véve ismeretes pénzintézeti kartotéklapoknak a találmány szerinti kiegészítése. Ezeket az ismeretes (fel nem tüntetett) kartotéklapokat, melyeket az IOE ellenőr kezel és pénztárzárlat után külön pénztárába zár, a szokásos adatokon túl (betétes neve, kamat '•%, betétkönyv száma, betét kelte: év, hó, nap; betét összege: pengő- és fillérben; nap- és ne és kamatszám) a találmány szerinti, már ismételten leírt állomány ellenőrző szám­csoportnevekkel, és számjegyekkel egé­szítjük ki. A szükséges adatok az elköny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom