123911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbantó-gyúelegyek előállítására robbanószegecsekhez
Megjelent 1040. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIKuSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 133911. SZÁM. XlX/g. OSZTÁLY. ID. 3194. ALAPSZÁM. Eljárás robbantó-gyúelegyek előállítására robbanószegecsekhez. Dynatnit-Actien-Gesellsctiaft vor ni als Alfred Nobel & Co. cég*, Troisdorf. A bejelentés napja 1939. évi június hó 9. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 16. Ismeretesek az ú. n. „robbanószegecsek", amelyeikben robbantótöltet van elhelyezve, amely töltet gyújtását úgy idézzük elő, hogy a szegecset a robbantóanyag durira-5 nási hőmérsékletére (Verpufiünigstemperatur) közvetlenül vagy közvetve felmtelegííj.ük. Az; ilyen szegecsek robbantótöltetéül ajánlottak már nehézfém azid okát, amelyeknek magas durranáspontját alacso-10 nyan durranó robbantóanyagok hozzáadásával mintegy 150°-ra leszállították. E javaslat érteiméiben, különösen hatásosak és könnyen feldolgozhatók ólomazid és guanilnitrozaminoguaniltetrazen, rövi-15 den tetrazén keverékei. Miután felismerték, hogy az ólomazid robbanásakor keletkező fémólom-csapadék könnyűfém-sizegeeseléseknél .erős eiektrokorróziókhoz vezet, összeállították már 20 olyan ólomazidszegény robbantótölteteket, amelyeknek ólomazidtartalma csak mintegy 18—20%. Emellett a kieső ólomazidrészt erősen brdzáns nitrotestekből, illetőleg észterekből ós iners higítószerekből 25 való keverékkel helyettesítették. Mindenesetre még! célszerűbbek lennének fémmentes indítórobbantóanyagcnkból vagy olyan robbantóanyagokból való ösz,szetételek, amelyek ugyanazt a fémet tar;-30 talmazzák, mint amelyből aí szegecselendő anyag készült. Az ismeretes, tisztán szerves indító-robbantóanyagok e tömeghasználati célra, sajnos, egyáltalában nem jönnek tekintetbe, mert azok valameny-35 nyien túlságosan érzékenyek és résizíben tárolásnál nemi állandók, mint pl. a nitrodiazobenzolperkloriát és a ciámurtriazid. Azt a megállapítást tettük, hogy mannithexanitrát és tetrazén keverékei gyors íelhevítésnél a két robbantóanyag közötti 40 sajátos kölcsönhatás folytán az indítórobbantoanyagoknaik megfelelő nagy indulósebességgel és erősen brizáns hatással robbannak. E két rjobbantóanyaig közül külön-külön egyiknek ßincs mog ez a 45 tulajdonsága, amennyiben csak tetrazenböl álló töltet a szegecsnek felmelegítéssé] való gyu'jtásakor hatás nélkül kifúj, sőt tiszta mannithexanitrátból való töltetdörrenés nélkül ég ki. 50 Ha azonban a mannithexanitrátot M>. 30% tetraziénnal keverjük, akkor ez a keverék a szegecsben ez utóbbi felhevítésekor am, indító-gyujtóanyagoknál sajátos nagy indulósebességgel és erős brizáns 55 hatással robban. Ez a hatás sajátos módon csak akkor lép Ml, ha a szegecsben lévő egész robbantóanyagmennyiiséget egyenletesen hevítjük fel, azonban nem következik be láng-, illetőleg szikragyuj- 60 tásnál, amely legjobb esetben csak e rob bantóanyagkeverék leégését idézi elő. Ez a tulajdonság igen figyelemreméltó és technikai szempontból azért fontos, mert ez az összetéte1! — mind a szabad keverék, 65 mind a készretöltöftt szegecsek esetén — véletlen robbanásokkal szemben nagy biztonságot ad. Az említett keverék, nagy brisaanciája folytán, a szegecs teljes szétrombolásához 70 vezetne és ezért gyakorlatilag csak iners anyásokkal való megfelelő hígítás után kerülhet alkalmazásra. Ez, a hígítás azonban nem történhetik tetsziésszerinti