123875. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék
2 133875. 6a. ábra az előző ábrában ábrázolt kapcsolási vázlat egy részletének módosított kiviteli alakja. Az 1. ábrában ábrázolt ismeretes ki-5 sülési cső, melyre most hivatkozunk, különösen • olyain rezgések keltéséire vagy egyenirányítására használható, melyek frekvenciája egy deciméter nagyságrendű vagy ennél kisebb hullámhossznak 10 felel meg. Ezeket a rezgéseket gyakran mikrosugaraknak nevezik. Az ilyen cső vagy mikro-radion léghíjas (50) burájában (1) katód, (2) rács és (3) anód van. E három elektród hosszten-15 gelye a példa szerinti kiviteli alaknál egybe esik. Az áramot az (1) katódhoz vezető két (51) huzal és a (3) anódhoz vezető (53) huzal (54) száron és talpon megy át. A (2) rács (52) árambevezető huzalai az 20 (50) burának az (54) szárral szemben levő (55) beforrasztási helyein mennek át. Az la. ábra. kapcsolási vázlat, amely az 1. ábra szerinti kisülési cső elektródjainak hengeres részarányos elrendezését 25 ábrázolja. Az la. ábrában a tengelyirányú (1) katódnak szálalakja van, amelyet csavaralakú, gyakran rezgő elektródnak nevezett (2) rácselektród vesz körül. A külső (3) elektród hengeralakú és azt ál-30 tálában visszaverő elektródnak nevezik. A (2) rezgő elektródot a (4) és (5) huzalok a (6) alkatelemmel kötik össze. Ez az alkatelem használati impedancia, például kétágú ki- vagy bevezetési áramkör lehet, 35 mely a mikro-radion csővel keltett energia kisugárzását teszi lehetővé, ha a csövet, mint rezgéskeltőt működtetjük, illetve rendkívül nagyfrekvenciájú hullámok bejövő energiáját veheti, ha a mikro-40 radion csövet vevő készülék gyanánt használjuk. Az ismertetett elrendezés az ábra síkjára merőleges síkhoz, illetve az X—Y egyenes vonallal ábrázolt szimmetria-45 tengelyhez képest teljesen részarányos. A cső olyan villamos rezgésekhez használható, melyek frekvenciája egy deciméter vagy egy centiméter nagyságrendű hullámhossznak felel meg és a cső geomet-50 riai méretei a hullámhosszhoz képest nem kicsinyek. A feszültség a (2) rezgő elektród mentén különös módon oszlik el. A (2) elektródnak az X—Y tengely környezetében levő része feszültségi csoimópont-55 ban fekszik. A (2) elektród mentén a feszültség oly módon oszlik el, hogy két vagy több félhullám van. Ha a mikro-iradion cső, mint rezg-éskeltő működik, a rezgések fennmaradását ama kölcsönös hatás eredményezi, amely a (2) 60 elektród mentén fennálló feszültségek és az innen eredő elektronoknak az (1) katód, a (2) rezgő elektród ós a (3) visszaverő elektród között való mozgása között lép fel. 65 Az elektronáramlás változása a (2) elektród környezeteinek ama szintjében a legnagyobb, ahol a feszültség rezgési amplitúdója aránylag nagy vagyis a feszültségi görbe hurokjainak Fttdntjében. Vi- 70 szont az említett változás jelentéktelen a feszültségi csomópontok, például az X—Y vonal szintjében. Azt az energiát, amelyet az előzőkben ismertetett berendezés adhat, az elektro 75 dok, különösen a (2) rezgő elektród hevítésl szóródása korlátozza. Ha az (1) katódhoz olyan feszültségkülömbséget vezetünk, mely a katód hőmérsékletét oly értékre emeli, hogy a katód elektronokat 80 sugározhat ki, akkor az általános elrendezést úgy választjuk, 'hogy ez a hőmérséklet aránylag egyenletes legyen. Ennek ellenére azonban nem akadályozható meg, hogy a katód középső részének, vagyis az 85 X—Y tengely szomszédságában levő rész hőmérséklete nagyobb legyen, mini a katód végeinek hőmérséklete. Ily módon a katód sugárzása a végeken kisebb, mini a középen. 90 A találmány az (1) katód mentén az elektronkisugárzás kedvezőbb elosztását eredményezi oly szál- vagy másalakú katód használatával, melynél előre mégha tározott hőmérséklet-eloszlást érünk el, ha 95 a katodot kellő feszültségforrásból tápláljuk. A hőmérséklet említett eloszlása például azzal érhető el, hogy a katod-htizaloknak hosszuk mentén különböző keresztmetszetet adunk, illetve a kereszt- 100 metszetet változtatjuk. Az említett célra oly alkatelemek, például a katód bizonyos pontjaival érintkező, kisméretű fémszárnyak használhatók, melyeik ,a i bizonyojs környezetekben 105 keletkező hőt szétszórják. A 2. ábra találmány szerinti katód egyik kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábra (1) alkatelemének megfelelő (7, 8, 9, 10) katód, például különböző sza- 110 kaszokból álló wolfrámszál. A (7, 8, 9, 10) hossz a katód hatásos 'hossza, vagyis az a hossz, amely az 1. ábra szerinti (2) rezgő elektródon belül van. A rajz szerint a katódnak három szakasza van, melyek közül 11§
