123852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges szeszes italokhoz való aromatizáló anyag előállítására

2 123852. az észterezéshez 'használatos szokásos mennyiségű ásványi savon, célszerűen kénsavon kívül adagolt további mennyiségű ásványi savval, célszerűen kénsav-5 val szabaddá tesszük. A reakeióselegyben felhasznált nyers faecetet 100 kg-jára 10—400 kg, célszerűen 25—200 kg fameszet használunk. A reakcióselegyhez adagolhatunk ezen 10 kívül keményítőt, vagy keményítőt tartalmazó anyagokat, továbbá cukrot is. Ezzel az eljárással nemcsak nagy észtertartalmú párlatokat kaphatunk, hanem azok kiadósságát is nagy mértékben 15 növelhetjük, úgy hogy az ismeretes egyszeres kiadósságú párlatok helyett tizsze res kiadósságú párlatokat kapunk. A gyártás ^folyamán kapott párlatokat újabb finomító lepárlás nélkül is felhasz-20 nálhatjuk az aromatizálásra. Eddigi tapasztalataink alapján nem volt előrelátható, hogy már egyszeri lepárlással ily nagy kiadósságú és magas észtertartalmú jó minőségű rumóterpár-25 latot lehet előállítani. Az egyszeres párlatok készítésénél a tapasztalat azt mutatta, hogy ha azok nagyobb mennyiségű kátrányos terméket tartalmaztak, ja kiadósságuk ugyan növekedett, de a faeeot S0 empiriumás anyagai akkor rendszerint kesernyés és kellemetlen mellékízt és szagot kölcsönöztek, ami a párlat minőségét erősen rontotta, A találmány szerinti eljárás példaként! 35 foganatosításait az alábbiakban ismertetjük. 1. Példa: 100 1. 96%-os etilalkohol 100 kg nyers faecet 40 400 kg nyers famész 400 kg tömény kénsav 20 kg keményítő 40 kg barnakő keverékét ismert észterező készülékbím éö összekeverjük. A reakciós elegyet előbb visszafolyató hűtőn, mintegy 1—2 óráig melegítjük, majd az elegy illó alkatré szeit lepároljuk. Felhasználható párlatként mintegy 115 kg párlatot kapunk, 50 mintegy 96%-os észtertartalommal. Kesernyés utópárlatiként mintegy 22 kg adódik. Szükség szerint néhány kg előpárlatot ig elkülöníthetünk. 2. Példa: 100 1. 96%-os etilalkohol 55 400 kg faecet 100 kg famész 200 kg tömény kénsav 10 kg cukor 5 kg barnakő 60 keverékét dolgozzuk fel. Az 1. példában ismertetett módon eljárva, 132 kg 87%-os észtertartalmú párlatot kapunk, melyet mesterséges italok készítéséhez aromatizáló alapanyagként felhasználhatunk. 65 Az aromatizalá' párlat desztillálásánál eljárhatunk úgy is, hogy az előpárlatot ismét a reakcióselegybe visszaöntjük és a párlatot előpárlat elkülönítése nélkül gyűjtjük össze. A reakcióselegyről kapott 70 párlatot finomító lepárlásnak is alávethetjük. A fentebb ismertetett módok egyikével kapott aromatizáló étert egyéb aromatizáló anyagokkal ismert módon rumeszencia, meggyeszencia, stb. készí- 75 tóséhez használhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mesterséges szeszes italokh , * való aromatizáló anyag előállítására, melynél nyers faecetet, oxidáló anya- 80 gok jelenlétében etilalkohollal észterezünk, majd lepárölunk, melyre jellemző, hogy a nyers faeceten kívül .•• reakciós keverékhez , nyers (fameszet, továbbá a famész savtartalmának SZH- 85 baddá-tételére az észterezéshez használt szokásos mennyiségű ásványi sav mennyiségén felüli ásványi savat, célszerűen kénsavat adagolunk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fo- 90 ganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyers faecet 100 kg-jára számítva 10—400 kg nyers fameszet adagolunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett el- 95 járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyersfaecet 100 kgjára 25—200 kg nyers fameszet adagoluník. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikébert tol védett eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakcióselegyhez keményítőt, vagy keményítőt tartalmazó anyagokat adagolunk. 5. Az 1—4. igénypontokban védett eljá- IOÍ rás foganatosítási módja, .melyre jel-