123852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges szeszes italokhoz való aromatizáló anyag előállítására

Megjelent 194=0. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12,3852. SZÁM. IV/h/1. (IV/e.) OSZTÁLY. — C. S0é5. ALAPSZÁM. Eljárás mesterséges szeszes italokhoz való aromatizáló anyag előállítására. Dr. Csukás Zoltán oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 14. Mesterséges szeszes italok előállítására használnak olyan aromatizáló anyagokat, melyek a fa, különösen pedig a bükklfa száraz lepárlásánál kapott nyers faeeet-5 nek etilalkohollal, oxidáló anyagok jelenlétében való észterezésével és a reakciós termék lepárlásával adódnak. Az, effajta aromatizáló párlatokat főként mesterséges rum előállítására használják és 10 ezért ruméternek is nevezik. A ruméiért előállító ismeretes eljárásoknál a mintegy 10% ecetsavat tartalmazó nyers faecetet etilalkohollal, barna kő és kénsav jelenlétében észterezik. A 15 reakciós keverékhez még 'keményítőt és cukrot is szoktak adagolni. Ennél az ismeretes eljárásnál a faecet mintegy 90%-os víztartalma a tökéletes észter-kitermelést megakadályozza. Az. 20 észterkitermelést a reakcióselegy alkoholkoncentrációjának a növelésével lényegesen fokozni nem lehet. A reakcióséi egyhez adagolt alkoholmennyiség nőve lésének határt szab az a körülmény, hogy L'5 d ruméterpárlattól meghatározott kiadósságot és észtertartalmat követelnek meg. Mivel azonban a kiadósságot adó anyagokat a faecet tartalmazza, épen ezért az alkohol mennyiségének a növekvésével, 30 jóllehet a nyers faecet savtartalmának viszonylag nagyobb része észtereződne ás kerülne is a párlatba, a

párlatnak szeszsztl való felhígulása miatt a kiadóssága nem voina megfelelő. 35 A ruméter. kiadósságát és észtertartalmát megkísérelték úgy is növelni, hogy a 40 45 50 nyers párlatot használtaik fel szesz helyett újabb reakciós elegyhez. Az észterkitermelés azonban természetesen így is tökéletlen volt és bár a párlatban az észtertartalom növekedett, a szükséges rektifikálásnál a ruméter kiadóssága, aromatizálóképessége csökkent. Az észtertartalom növelése végett a reakcióselegyhez kisebb mennyiségben adagoltak már külön ecetsavat. A párlat észtertartalmát így sikerült növelni, azonban a százalékos kitermelés rossz volt és az aromatizáló hatást lényegesen fokozni nem tudták. Az eddig ismeretes eljárások során kapott, egyszeres ruméter észtertartalma 20—25%-ot nem haladta meg. A fentebb ' említett módszerekkel az észter tartalmat sikerült ugyan fokozni, azonban a ki- 55 adósságnál szerepet játszó, a faecetban lévő empireumás anyagokból nem jutott kellő mennyiségű és minőségű anyag a párlatba, úgyhogy annak a kiadóssága és aromája nem volt megfelelő. Ezeknél 60 az ismert eljárásoknál továbbá a többszöri desztillálás és a reakcióselegy összetétele folytán veszteségek adódtak. Meglepő módon kitűnt, hogy a ruméter észtertartalmát, továbbá annak kiadóssá 65 gát és jóminöségű aromatizáló képességét fokozni tudjuk, ha a reakcióselegyhez, mely tehát nyers faecetet, szeszt, ásványi savat és oxidáló anyagokat tartalmaz, a falepárlásnál adódó nyers ecetsavasme- 70 szét, ú. n. f ameszet, szürkemeszet használjuk és az abban lévő kötött sav-tartalmat