123846. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó

133846. Ugyancsak fontosnak találtuk, hogy a segéd- vagy szekundérkatódák a fent említett két síkra merőleges középsíkkal, vagyis az A—A vonalon átmenő közép­$ síkkal és egy oldalsó síkkal, pl. a B—B vonalon átmenő síkkal részarányosak legyenek. A fent leírt módon elhelyezett és az alantiakban leírandó módon méretezett »0 elektródákat tartalmazó elektronsokszo^ rozókban lényegileg a (181—18s— segéd­vagy szekundérkatódából kiinduló, vala­mennyi szekundérelektron a közvetlenül utána következő katódának oly részére 15 ütközik, amelynek felületétől a mező távol van. Amint a 2. és 6. ábra világosan mutatja, minden egyes (18) segéd- vagy szekundér­katóda (29) ernyőző- vagy ellenzőrésze ko a közvetlenül előtte lévő, szembenfekvő katóda felé nyúlik ki és előnyösen oldal­irányban túlnyúlik a megelőző szom­szédos katóda (28) perem- vagy terelő­részén, úgyhogy a szomszédos katódák 25 között nem röpülhetnek át elektronok és az elektronok oly pályákon vannak ve­zetve és koncentrálva, hogy a közvetlenül utána következő elektródának korláto­zott részeire ütköznek. A (28) perem­=50 vagy terelőrészek elősegítik, illetve javít­ják az elektronok vezetését, illetve kon­centrálását. Továbbá mindegyik (29) er­nyőző- vagy ellenzőrész annak a (18) katódának, amelynek része, elektron-35 kibocsátó felületét ernyőzi a külső mezők­től és az előtte lévő szomszédos katódától is, úgyhogy az utóbbinak a mezeje nem hoz létre mezőtényezőt az elektronkibo­csátó felületek felé, így nem késlelteti és 40 akadályozza annak szekundérelektron­kibocsátását. A méretek arányát feltüntető példa­képem értékek, amelyek a különböző elek­tronáramok kívánt konvergálását ered^ 45 ményezik, a 4. és 5. ábra hivatkozási jelei­vel kapcsolatosan a következők: f>0 Primérkatóda a =1.78 cm b=0.51 „ c=0.317 „ d=0.38 „ f =0.638 „ Szekundérkatódák A =0.72 cm B =0.763 „ D =0.254 „ E=0.51 „ 0=45° A fenti méretű elektródák esetén a (182 , 18*) és (186 ) katódák (19) részei 55 belső felületeinek síkja a (181, 18 3 ) és (185 ) katódák belső felületeinek síkjától 1.4 cm távolságra, minden egyes (27) rész felső széle a közvetlenül fölötte lévő katóda (28) peremétől 0.51 cm távolságra 60 és a szembenfekvő megelőző (27) rész belső felületének felső szélétől 0.638 cm távolságra helyezendő el. Mindegyik elek­tróda 2.54 cm széles lehet. A (16) koncen­tráló elektróda 2.54 XO.763 cm lehet és a 65 (181 ) segéd- vagy szekundérkatóda (29) részének felső szélétől 0.204 cm távol­ságra helyezendő el és azzal közelítően derékszöget zárhat be. Az anóda vagy gyüjtőelektróda alapja 2.54x1.04 cm 70 lehet és a (185) katóda (28) peremétől 0.51 cm távolságra helyezhető el. Amennyiben a katódák potenciáljait a fent leírt feszültségosztóból vesszük, a (36) áramforrás potenciálváltozásai nem 75 befolyásolják a katódák közötti viszony­lagos potenciálkülönbségeket. Továbbá láthatjuk, hogy minden egyes (18) sze­kundérkatóda szomszédságában a máso­dik utána következő katóda (29) része 80 van, amelynek potenciálja a közvetlenül utána következő katóda potenciáljának kétszerese, úgyhogy minden egyes katódá­nak felületétől távol erős mezőt kapunk. Megjegyzendő, hogy a rajzon feltün- 85 tetett és a megelőzőekben leírt elektron­sokszorozóval több elektronáramot kon­centrálunk anélkül, hogy a sokszorozótól különálló segédeszközöket, pl. mágneses mezőket alkalmaznánk. 90 Némely esetben kívánatos lehet, hogy a (14) szigetelő karoknak az elektródák szembenfekvő felületei közötti részeit el­távolítsuk, hogy így az élhatásokat és ezáltal a különböző elektronáramok oldal- 95 irányú koncentrálódását csökkentsük. Bár a találmány egyik kiviteli alakját feltüntettük és leírtuk és a méretezésre meghatározott értékeket adtunk meg, nyilvánvaló, hogy ez a kiviteli alak és 100 ezek az értékek csak példaképeniek és hogy különböző módosítások lehetnek a szerkezetben és változtatások a méretek­ben anélkül, hogy ezzel az itt következő igénypontokban meghatározott talál- 105 mány védelmi körét túllépnők. Szabadalmi igénypontok: 1. Szekundérelektronsokszorozó,az elek­tronoknak tisztán villamos koncentrá­lásával és vezetésével, amelynek jel- 110 lemzője két sor egymáshoz viszonyítva eltoltan elrendezett, egymással szem­benfekvő ütközőelektróda, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom