123845. lajstromszámú szabadalom • Szilárd éghető üzemanyag tűzszerszámokhoz

2 123845. hátrahagyó anyagoknál, az előállított üzem­anyag minőségének romlása következhet be, mely a gyakorlati használhatóságuk határát is elérheti. 5 A lángot tulajdanképen tápláló 'anya­gokat (lobbhanó anyagokat) a keverékbe szintén finom elosztásban adagoljuk. Lob­banó anyagokként előnyösen a szilárd szesz előállításánál használatos aldehidszárma-10 zékokat, kivált a metaldahidet használ­juk. Ez azonban egy eis kiviteli alakoknál részben egyéb anyagokkal annál inkább helyettesítlbető, mennél alkalmasabbajk e pótanyiagok magukban véve a szóbaníorgó 15 célra, tehát mennél inkább füstmentesen és maradók nélkül égnek el magukban is, mint amilyenek a különbözői egyéb, mele­gítéskor bomlás nélkül vagy bomlás mel­let szublimáló, füstfejlődés nélkül megol-20 vadó és széntartalmú marajdékok hátra­hagyása nélkül elégő szerves anyagok. Egyes esetekben pl. poliglioixallt, triioxi­metilént, he%ameitiléntetrainint, csekély mennyiségekben azonban pi. egyes, kino-25 nokat lehet hozagként felhasizinállni. Elő­nyös azonban a metaldehid használatiaí. Erősen kormozó lánggal égő hozagok, mint pl. naftalin vagy kámfor nem használhat­ták. 30 A találmány előnyös kiviteli alakjánál a lobbanó anyagok, mint különösen a me­taldehid túlnyomó mennyiségiben, még pe­dig a rúd súlyára számítva 70°/o-nál na­gyobb mennyiségben használatosak. 35 A rost legelőnyösebb mennyisége alnnak minőségétől, az esetleg hozzákevert, a hő­vezetőíképességet leszállító egyéb anyagok­tól sitb. függ. Célszerűen nem használunk nagyobb rostmiennyiséget, mint amennyi az 40 anyagrészecskéket rögzítő hatás elérésére szükséges és kisebb mennyiséget annál, amely az elégéskor elszenesedő maradékok képződésére alkalmat adna. Szükség ese­tén a rostokat, elszenesedett maradékok 45 képződésének további meggátlására, am­moniumnitrátoldattal telítjük, megszárítjuk és fellazítjuk. Szilárd alkáliák oxigéntar­talmú sói a velük telített rostok utóizzását okozzák. 50 Többnyire 10% alatti, pl. 7°/o-os rost­mennyiség használata előnyös. A találmány értelmében kötőanyagokat is használunk. A kötőanyag a formálástól és az esetleg alkalmazott bevonattól füg-55 gően és ezekkel együtthatóan az előálllí­tandó üzemianyagot a tűzszeirszámbain váló mechanikai igénybevételekkel szemben el­lenállóvá teszi. Legalább is csekély meny­nyiségű kötőanyag jelenléte azonban azért is előnyös, hogy a fellazulás következtében 60 szabaddá váló rostoknak legalább egy ré­szén a lobbanőanyagok részecskéi vékony kötőanyagfilmmel rögzítettek legyenek, mert ezek, épenúgy mint azok, amelyeket a rostpelyhek csak mechanikailag rögzí- 65 fenek, a lobbanás biztonságát kedvezően befolyásolják, eltekintve attól, hogy ilymó­don a fellazulás álltál bekövetkező anya|gj­ve&zteségiek csökkentése fokozódik. A hasz­nált kötőanyag szobahőmérsékleten előnyö- 70 sen rideg, hogy üzemben a legfinomabb részecskékre való fellazulás könnyebben menjen végbe. Meglepő módon azt tapasztaltaim, hogy a szerves kötőanyagok csekélyebb lobbanó- 75 képessége, tekintettel azok finoman elosz­tott állapotára, az legész tömeg lobbanását semmiképén nem befolyásolja. Entnek meg­felielőem a legkülönbözőbb szerves kötő­anyagok használhatók. 80 A kötőanyagot oldott állapotban is ad­hatjuk hozzá, de elérhetjük a megfelelő kohézióit oldószer nélkül is, közönséges vagy magasabb hőmérsékleten, csekély nyomás mellett megkötő kötőanyagokkal, 85 mint pl. sztearinnal, zselatinnal, gumiajrai­bikummal közönséges vagy ibermoplasztikus vagyis melegben lágyuló és ragadó kötő­anyagokkal,, magasabb hőmérsékletein. Vízben oldható kötőanyagok használata- 90 nál ügyelni kell arra, hogy a rudat vízben nem oldódó anyagiból álló bevonattal való ellátása előtt alaposan kiszárítsuk; célsze­rűnek mutatkozik továbbá csupán oly kö­tőanyagok használatai, melyek a minden- 95 kori éghajlati viszonyoknak megfelelően a levegő nedvességét zavaró mértékben nem veszik fel. Jó eredmény érhető el JJJL gyöngyemy v (Perlleim) használatával. Ejgyes esetekben azonban a tabletták elő- 100 állításánál használatos, vízben oldódó kö­tőianyagok, mint pl. zselatin vagy gumih arábikum vagy vízben oldódó cellulóza­vegyületek, mint pl. «cellofias»,, használha­tók magukban vagy más kötőanyagokkal 105 együtt. Szerves oldószerekben oldható kö­tőanyagok közül pl, nitrált cellulóza, még­pedig legcélszerűbben annak kevéssé nit­rált alakja, mint aminő lakkok előállítá­sára használatos, illetve ezeknek oMatalj, 110 jönnek figyelembe. Használhatunk azon­ban pl. laoetilcellulózát vagy alkoholos gyantaoldatot, mint pl. szesz Jakkokat. A találmány előnyös kiviteli alakjainál a kötőanyagtartalom 7°/o-nál kisebb (a 115 kötőanyag szárazanyagtairtialinát a rúd tö­megére számítva). Alkalmazhatunk ennél nagyobb mennyiséget is, de nem szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom