123842. lajstromszámú szabadalom • Villamos kábel
') 128842. fel, a kábeleknek feszültség alá helyezésekor előidézett ionizálódás jelentékeny gázabszorbeálással jár. Ennék következtében a nyomás tovább; csökken és az h így önmagától fokozódó ionizálódás a kábel élettartaniát csökkenti. E nem kívánatos körülmények az utóbbi években annál inkább voltak észlelhetők, mert a maradékgáz nyomainak legkisebb 10 értékre való csökkentésére szükségesnek tartották a kábel telítéséhez a lehető legnagyobb vákuumot alkalmazni, ami azt jelenti, hogy ezeknek az elkerülhetetlen gáznyomoknak nyomása már a gyártás 15 időpontjától kezdve igen csekély. A fentiekből kitűnik, hogy mennyire előnyös volna, ha az állandó térfogain kábeleknél a szigetelőre olyan elegendően nagy nyomás hatna, mint a változó tér:20 fogatú kábeleknél. A találmány eljárás állandó térfogatú, olajtelítéssel szigetelt kábel belső nyomásának önmagától olyan, gyakorlatilag állandó, meghatározott értéken való tartá-25 pára, mely elég nagy ahhoz, hogy közönséges üzemi feltételek mellett az ionizálódást gyakorlatilag megakadályozza. A találmány olyan kábelre vonatkozik, melyekben egy vagy több vezetőt nagy 30 mértékben í gázfejlesztőolajjal vagy olajkeverékkel telített szigetelés fed és az egész gyakorlatilag állandó térfogatú áthatlan burokba, pl. ólomcsőbe van zárva. A szigetelés gázbezáródásokat, különösen 35 hidrogént olyan nyomáson tart vissza, melynek nagyságrendje a kábel üzeme közben néhány atmoszféra. E nyomással szemben való ellenállás céljából bizonyos esetekben szükséges lehet a hurkot vala-40 mely tetszőleges ismert alkalmas módon merevíteni. A fenti kábeleknél mindazok a szokásos eljárások, melyek egy vagy több vezetőnek szigteléssel való fedését, a szigetelés 45 szárítását és légtelenítését, továbbá a szigetelés telítése után a külső burok elrendezését célozzák, alkalmazhatók, ajánlatos azonban a légtelenített szigetelésbe telítés előtt hidrogént bevezetni ós megfelelő ala-50 csony nyomás, pl. 1 cm higanyoszlopot meghaladó váiktuim előállítása után a szigetelőbe nagy mértékben gázfejlesztő olajat behatoltatni. Az olajhoz gáz'fejlesztésének fokozására 55 adalékokat adunk, melyeket az alább ismertetendő módon különösen a telített szénhidrogének közül választunk. Végül a kábelre gyártás közben vagy lefektetése után bizonyos időn át az üzemi feszültségnél nem alacsonyabb feszültséget ha 60 gyünk hatni, avégből, hogy a szigetelő gázibezárődásai ionizálódjanak és egyidejűleg a szigetelésből magából további gáz, főképen hidorgén fejlődjék, amikor is olyan nagyságrendű belső íxyomásemelke- 65 dés létesül, melynek nagyságrendje ama nyomással egyenlő, melyen az ionizálódás gradiense az alkalmazott fejszüjltségesésnek (feszültséggradiensnek) megfelel. E nyomás elérésével az ionizálódás önmaga- 70 tói gyakorlatilag megszűnik. Az alkalmazandó szigetelőolajak megválasztásakor arra a számos kísérlettel bizonyított tényre ajánlatos tekintettel lenni, hogy nem mindegyik, az alifás, so-ro- 75 zathoz tartozó szénhidrogén fejleszt gázt azonos mértékben, illetőleg az elágazó mole • kulájuak nagyobbfokú gázfejlődést idézne^ •elő. Miután másrészt a gázfejlődés mértéke a szénhidrogén növekedő gőznyomá- 80 sával és így molekulasúlyának csökkenésével1 fokozódik, a találmány értelmében a kábelt célszerűen olyan olajjal telítjük, mely könnyebben illó ós kisebb molekulasúlyú alkatrészein kívül az alifás soro^ 85 zatnak előnyösen elágazó láncú telítetlen szénhidrogénjeiből nagy mennyiségiét tartalmaz. A telítetlen szénhidrogéntartalomnak mindenkor a lehető legalacsonyabhnak kell lennie. 90 A megadott összetételű olajakat előnyösen úgy is állíthatjuk ellő, hogy telített szénhidrogénekben már gazdag olajakhoz a fenti feltételeknek megfelelő és így a gázfejlesztést fokozó anyagokat, pl. 95 cseppfolyós izooktánokat, azononánokat és homológjaikat, adagolunk. A telített kábelben gyártás közben alkalmazott feszültségnek az üzemi feszültségnél neim szabad alacsonyabbnak lennie. 100 Ha például az üzemi feszültséggel megegyező vagy ezt kissé meghaladó feszültséget választunk, akkor a kábelszigetelésben rendes üzem közben az abba zárt gázbuborékokban keletkező nyomás kÖ- 105 vetkeztében ionizálódás neim lép fel. Ha azután később valamely oknál fogva a belső nyomás az adott határig csökken, akkor a kábelre kapcsolt feszültség új gázfejlődésre ad okot, mely addig tart, 110 míg a nyomás a kábelben ismét a határértéket elérte. Ily módon elérjük, hogy a nyomás villamos úton önmagától állandósul. Miután azonban a kábelt rendszerint 115 közvetlenül gyártása után az üzemi feszültségnél jelentékenyen nagyobh feszültségen kell kipróbálni, a próba előtt a
