123835. lajstromszámú szabadalom • Lábhajtásos jármű
2 123835. lánc a (2) ker|ék tengelyén célszerűen (9) hajtótárcsával ellentétes oldalon oly (20) lánckerékkel működik együtt, mely a (2) kerék jutalékos hajtására való. 5 A 2. ábrán jól láthatók a (2) hátsó kerék (8) tengelyén elhelyezett (9) és (20) lánckerekek, melyek a hátsó kerék hajtására szolgálnak. A 3. ábra szerinti megoldásnál a nye-10 reggel mereven kapcsolt (12) tartórúd U-alakúra hajlított csőből áll, mely száraival, az l(l) vázhoz képest, felső végével (21) csavarok útján felfüggesztett (11) rugó alsó (22) kúpos részével működik 15 együtt. A rugó (22) végére helyezett kúpos (23) szerv a nyeregnek és a hajtó személynek súlyát az alsó rugómenetekre egyenletesebben osztja el. Ennél a megoldásnál a nyereg magassági irányban tör-20 ténő mozgását a forgómozgássá átalakító szervvel kapcsolódó rúd a nyereg hátsó , végén, a nyereggel mereven kapcsolt (24) rúd útján végzi, melynek (hossza pl. (25) beállítószervvel szabályozható. 25 A 4. ábra felülnézetben szemlélteti az TJ-alakú (12) nyeregtartót, mely az (1) vázhoz képest riésziarányoisan elrendezett (11, 11) rugókba kapcsolódik, melyek pl. (21) csavarokkal vannak az ! (1) vázhoz erősítve. 30 Az 5. ábra szerinti változatnál a nyereg magassági irányú mozgását forgómozgássá átalakító kilincsműves 'hajtótárcsák a hátsókerék tengelyén vannak elrendezve. A (3) nyereggel kapcsolt (12) rúd az (1) 35 vázhoz erősített (16, 16) tartókban ágyazott kétkarú (26) emelőre ihat, melynek (27) vége a (28); lánccal kapcsolódik. E lánc a (16) tartó (30) nyúlványába fogódzó (39) rugóban folytatódik. A (28) lánc, a 40 (2) hátsókerék (8) tengelyén kilincsímű közbeiktatásával elrendezett, (29) lánckerékbe kapcsolódik, mely a nyereg sülyedésekor a nyíl irányában felemelkedő (28) lánc közvetítésével, a (2) kereket járulé-45 kosán hajtja. A (28) láncnak a nyíllal ellentétes irányú elmozdulásakor, a kilinesínű oldódása folytán, a (29) kerék eredeti helyzetébe kerül vissza anélkül, hogy a hátsó (2) kerékre bármiféle erőhatást fej-50 tene ki. A 6. ábra szerinti kiviteli alak az 5. ábra szerintitől csak abban tér el, hogy a '(26) emelő (27) végéhez nem közvetlenül kapcsolódik lánc, hanem1 (31) vonórúd köz-55 beiktatásával, mely felfelé mozgásakor a (2) kerék (8) tengelyén elrendezett (82) kilincsliajtómű külső (331 ) tárcsájával kapcsolódik. Ha a i(31) vonórúd a nyíl irányában felfelé mozog, a (-2) kerék (8) tengelyére járulékos hajtómoízgás vitetik át. 60 Ha a (31) vonórúd a nyíllal ellentétes irányban mozog, a kilinesniű szabadon fut és a (2) kereket szabadon futni engedi. Ha pedig a (31) vonórúd a normális elmozdulásánál nagyobb mérteikben mozog lefelé, 65 akkor a (28) lánc leesik a lánckerékről és a jármű hátrafelé tolható. Atalálmíány szerinti valamennyi kiviteli alaknál az (5) pedállal való hajtás tehát állandóan történik és ehhez a hajtáshoz 70 adódik a (3) nyereg magassági irányban való mozgásával (keletkező járulékos hajtóerő. A járművet hajtó személy az (5a) felső pedálra csak az ,A—B pontig tud erőt 75 kifejteni, míg az (5a) pedál a B-től erőhatás nélkül jut a C-pontba, miközben az (5b) alsó pedál a C-pontból a D-be és a IJ-pontból az A-ba került, Ezután a hajtó személy másik lába által kifejtett erő az 80 A-pontba került (5b) pedálra hat, míg az a B-pontba el nem jut. Mindegyik pedál tehát csak az A-tól B-pontig van hajtva, míg B-től A-ig nem. Mivel az (5a) és (5b) pedálok egymáshoz; képest 180(l -kal el 1 van- 85 nak ékelve, a pedálhajtásokat feltüntető 7. ábra szerinti diagrammon látható, hogy a B-től C-ig és D-től A-ig terjedő szakaszokban hajtás nincs és ezek a szakaszok a pedálhajtás tulajdonképpeni üres járását 90 alkotják. Miközben a pedál az A-pontból a B-pontba jut, a járművet hajtó személy testsúlya felemelkedik, a (11) rugó hatása érvényesül és a (3) nyereg felső helyzetébe 95 kerül. Ha aí pedál a B-pontba jutott, a nyeregnek ez; a felfelé mozgása megáll,! és a személy testsúlyával a nyeregre nehezedik, miközben a nyeregnek magassági irányban történő elmozdulása a hátsókerék: 100 járulékos forgómozgásává alakul át és a járművet a diagramm B—C pontjai között hajtja. A C és D pontok között ismét pedálhajtás van (180°-os eléfeelés miatt) és a D és A pontok között a nyeregmozgás 105 .megismétlődése folytán ismét fellép a járulékos hajtjás úgy, hogy két egymáshoja képest 180°-kial elékelt pedállal és a járulékos nyereghajtás segítségével a diagramm egész kerületére kiterjedő hajtást no kapunk, melynek előnyeit a leírás bevezetésében megemlitettük.
