123824. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és/vagy gőzkisüléses egyanódás villamos készülék

2 123824. (4) rács belemerül a meggyújtott ív plazmájába; ekkor ugyanis azt láthat­juk, hogy a (4) rács és a (3) katód között elektromotoros erő keletkezik, amely a 5 rácstól a katód felé, a (7) nyíl irányában, áramot igyekszik fenntartani. Ha az (5) forrás egyenáramú és a (4) ráccsal negatív feszültséget igyekszik kö­zölni, akkor azt látjuk, hogy az imént 10 említett rács-elektromotoros erő maga is polarizációt létesít, amely az (5) áram­forrás által létesített rácspolarizációt csökkenti; ez utóbbi hiányában a rács­polarizáció egyedül a (6) ellenállástól 15 függ; csökken ha ez az ellenállás csökken és rövidzárlatnál nullává lesz; tehát jelen­tékeny rácskatód áram keletkezik, mely­nek értéke függ az ívrelé szerkezetétől és 300—400 milliampert érhet el, mint-20 hogy ez az áram arányos a főív áramával. E ténynek, amelynek bizonyos esetek­ben nincs hátránya jelentős hátránya van abban az esetben, ahol egyetlen beren­dezés vezérli több, nem egyidejű műkö-25 désű ívrelé rácsait, a kapcsolási elrende­zésbe iktatott közös ellenállások közvetí­tésével. Az a hátránya van továbbá, hogy a rácsvezérlés nagy energiafogyasz­tással jár, mert ahhoz, hogy ez a fogyasz-30 tás csekély legyen, a (4) rács ellenállásá­nak meglehetősen nagy értéket kellene adni, ami ellenmondásban van a beren­dezés jó működéséhez szükséges deioni­zációs feltételekkel; a deionizáció ugyanis 35 annál gyorsabb — ha az ív kialszik — minél kisebb a rácsellenállás. A találmány szerint a rács előfeszült­ségét nem a katódhoz képest, hanem egy szondához képest szabjuk meg. A szon-40 dának a kisütőedényben elfoglalt hely­zete befolyásolja a szabályozási karak­terisztikát Up=f (ug), amely meghatá­rozza az anódfeszültséget a kritikus rács­feszültség függvényében, azaz a kisütő-45 áram létesítésének megfelelő rácsfeszült­ség-határértéknek függvényében, még pedig oly módon befolyásolja, hogy „pozitív szabályozású" ívrelét vagyis oly relét kapunk, amelynél nincs szükség a 50 tulajdonképeni vezérlőfeszültségre rá­helyezett állandó értékű előfeszültségre; rács, sőt a szonda jelenléte a legtöbb esetben a rácsáramot korlátozó ellenállás elhagyását is lehetővé teszi. 55 Az előbbi berendezés révén: 1. a vezérléshez szükséges energia jelentékenyen csökken; míg ugyanis az energiafogyasztás az 1. ábra esetében 3—4 watt, addig a találmány szerinti berendezésnél nulla rácsellenállással és 60 0.1 watt vezérlőteljesítménnyel vagy néha még ezen értéken alólival is kitűnő ered­ményeket kapunk; 2. a szabályozási karakterisztikák sok­kal szabályosabbak, mint az 1. ábra sze- 65 rinti berendezésnél; a katódfolt vándor­lásának befolyása igen csekély és ennek következtében: 3. nagyszámú alkalmazáshoz a rács­vezérlésre tiszta szinuszvonalalakú váltó- 70 feszültség is megfelel, ami rendkívüli egyszerűsítést jelent. A fentiek értelmében tehát a találmány lényege az, hogy legalább egyik rács össze van kötve a készülék kisülési íve 75 által ionizált gázalakú közegben elhelye­zett segédelektródával (szondával) olyan vezető révén, mely nincs a készülék táplálóáramköréhez vagy áramköreihez kapcsolva és hogy az így létesített áram- 80 körben váltakozó vezérlőfeszültség mű­ködik. A találmány szerinti relé egy példa­képem kiviteli alakját a rajz 2. ábrája mutatja, amelyen (8) a kisütőedény, (9) 85 az anód, (10) a katód, (11) a rács, (12) a vezérlőfeszültségforrás, (13) a szonda. Abban az esetben, amikor a szóban­forgó berendezés a kisütőedény ionizált közegével érintkezésben levő és ezen 90 edény részét képező, vagv ezen edény belsejében elrendezett egy vagy több fémes szervet vagy alkatrészt tartalmaz, pl., ha fémes edényű vagy fémes anód­karú csőről van szó — ami előnyös kivitel 95 még üvegedénnyel bíró csöveknél is, (deionizációs idő csökkenése, karakterisz­tikák állandósága) — úgy az említett szerveknek vagy alkatrészeknek legalább egyikét szondaként vagy pedig polari- íoo zálva segédrácsként használhatjuk. Ez az utóbbi kivitel lehetővé teszi (pl. a szervnek vagy alkatrésznek a katódhoz vagy egy második szondához képest való polarizációja által) változó meredekségű 105 anódfeszültség — kritikus rácsfeszült­ség karakterisztika nyerését. Ha tehát a szervet vagy alkatrészt valamely váltó­áramforrással polarizáljuk, akkor a főrács szabályozási karakterisztikájának tetsző- 110 leges alakot adhatunk. Ily tökéletesített berendezés látható egy példaképeni kiviteli alakban, a rajz 3. ábráján; (14) a kisütőedény, (15) az anód, (16) a katód (a 720783. sz. francia 115 szabadalmunk szerinti regenerálható

Next

/
Oldalképek
Tartalom