123823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen papírgyártási célokra alkalmas cellulóza előállítására tengerikóróból és szalmafélékből
2 133823. cellulóza súlyára számítva a marónátronénál jóval kisebb mennyiség kell. Míg 100 kg cellulóza előállításához kb. 20 kg marónátron kellett, addig S02 -ból 10—12 5 kg elegendő, aholis az S02 ára a marónátronénál sokkal kisebb. Műszaki szempontból az S02 előnye, hogy igen könynyen, egyszerű elnyeletéssel és kiűzéssel regenerálható és minden közbenső, pl. 10 tisztítási folyamat nélkül újra felhasználható. A végtermék szempontjából igen lényeges előny a parenhímsejt éknek poralakig menő feltárása és a cellulózától való töké-15 letes elválasztása. Magát a rostanyagot lágy, simulékony alakban kapjuk, mely a későbbi foszlatásra kiválóan alkalmas. A rostoktól elválasztott inkrusztáló anyagok takarmánnyá dolgozhatók fel 20 és így az eljárásnak értékes melléktermékét adják. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást foganatosítási példák kapcsán ismertetjük. 25 A száraz tengerikórót bálák alakjában szállítjuk a feldolgozás helyére. Célszerű az erőművi feltárást már a bálákba való sajtolás előtt, a kóró szedési helyén a szár és levelek felt epésével megkezdeni. 30 A feldolgozás helyén a bálák felbontásakor széthulló tépett anyag elsősorban mosóberendezésbe kerül, mezben az anyagot a mosóvíz áramlásával szemben vezetjük és egyúttal, pl. a mosócsatorna .35 vagy máseféle fenekének lyukgatott kialakításával arról gondoskodunk, hogy a nagyobb fajsúlyú szennyeződések (homok kavics) eltávozzanak. A mosóberendezés olyan továbbítószerkezetet, pl. forgó vil-40 Iákat tartalmazhat, mely a mosás hatályosságát azzal fokozza, hogy a tépett szárakat továbbítja, folytonosan keveri és egymáshoz dörzsöli. Míg az ismert eljárósoknál a feltépett 45 és mosott anyagot közvetlenül az erőművi feltárást befejező hollenderbe szállították, addig a találmány értelmében előaprítási folyamatot iktatunk közbe. Erre a célra a mosott anyagot nedves állapotban ma-50 gában véve ismert szerkezetű, úgynevezett kalapácsmalomba szállítjuk, mely a tulajdonképeni aprítást megkezdi. A kalapácsmalomban végzett aprítás mértékére az lehet irányadó, hogy a kalapács-55 malomból kikerülő anyagnak szénaszerű külseje legyen, melyben apró levéltörmelékek és daraszerű apró bélrészek vannak egyenletesen elkeveredve. A kalapácsmalomban végzett előaprítássál a hollender munkáját könnyítjük 60 meg. A hollender ugyanis rossz hatásfokkal dolgozó gép és előnyös, ha abba már majdnem homogén anyag kerül, aminthogy az egész eljárás folyamán azt tartjuk szem előtt, hogy a tengerikóró 65 vagy máseféle nyersanyag a főzőkbe, melyekben a vegyi feltárás történik, már lehetőleg homogén alakban jusson és ugyanekkor azoktól a szerves anyagoktól is meg legyen szabadítva, melyek a főzés ?0 szempontjából nagyrészt károsak, mert feleslegesen vegyszert fogyasztanának, másrészt azonban takarmányozási célokra hasznosíthatók. A hollender az anyagot tovább aprítja 76 és foszlatja. Foszlatás közben a rostnyalábok felhasadnak és így mindig több és több felület válik szabaddá, melyekkel a rostok a hollenderezés alatt egymáshoz dörzsölődnek. Ennek a műveletnek az- 80 után az a következménye, hogy a hollender egész víztartalma finoman lebegő, majdnem kolloid állapotú, nyálkás szer-, ves anyaggal telik meg, melyben a rostanyag szecskaszerű alakban, egyenletes 85 elosztásban, úszik. A hollender szitadobja a lebegő szerves részeket és finom homokot folytonosan kimeríti, míg végül a rostok tiszta, aranysárga, szecskaszerű anyag alakjában maradnak vissza. 90 A szitadobbal kimerített szerves anyagokat a víztől, esetleg előzetes ülepítés után és ugyancsak esetleg homokfogó közbeiktatása mellett centrifugálással elválasztjuk. A centrifugában visszamaradt 95 anyag, mely főrészében pentozánokból és levéltörmelékekből áll,különösen azért, mert azt erőművi úton majdnem kolloid állapotig feltártuk,takarmányozásra igen alkalmas. 100 A hollenderben visszamaradó anyag túlnyomórészt szecskaszerű rostokból áll, melyekhez a szintén aprított nagyobb parenhimmaradványok, vagyis bélsejttörmelékek vannak keverve. A hollender 105 mosódobszitája szemnagyságának méretezésével arról gondoskodhatunk, hogy a rostanyagokon kívül csak nagyobb, pl. legalább 1 mm nagyságú parenhimmaradványok maradjanak vissza. 110 Ezt az anyagot a főzőbe szállítjuk, ahol a vegyi feltárást elvégezzük. Főzéssel való feltáráson azonban csak vegyi előfeltárás értendő, amennyiben a feltárást nem visszük addig a fokig, amelyen a 115 cellulózatartalmú anyagnak Összes in-
