123776. lajstromszámú szabadalom • Test, mely főleg nikkelből vagy nikkel-ötvözetből van

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^SSiJf SZABADALMI MRÓSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 123176. SZÁM. XVI/c. (VJI/d., Vll/h.) OSZTÁLY.'— r. 8945. ALAPSZÁM. Test, mely főleg nikkelből vagy nikkelötvözetekből van. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr Eindhoven-lben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi február hó 13. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 17. A találmány oly test, mely lényegileg nikkelből vagy nikkelötvözeitekíből áll, különösen pedig villamos kisütőedényeik vagy izzólámpák ez .anyagból készült 5 elektródái. Ha, mint az a műszaki gyakorlatban igen gyakran előfordul, pl. kisütőesövek és izzólámpák elektródáihoz vagy egyéb részeihez ínikkelt alkalmaznak, e célra 10 oly nikkelt választanak, melyhez kismennyiségiű más fém, leginkább mangán vagy néha magnézium van hozzátéve, hogy a nikkelt könnyebben inegmunkáihatóvá tegyék. Tiszta nikkel meigniunká-15 lása ugyanis igen nehéz, ami főleg a benne levő kénvegyületektől ered. A hozzáadott mangán úgyszólván kénmentesítőként hat. Ha nikkeltesteket bizonyos célra, kü-20 lönösen jkisütőedényekben alkalmaznak, a imiangán a nikkelből elgőzölög, ami pl. a csőfalon maiigánlecsapódást idézhet elő, különösein oly esőtekben, ha a nikkelt villamos kisültőicsövek fcatódatesitéhez al-25 kalmazizák. Ez utóbbi alkalmazásnál igen gyakori, hogy a mangán a nikkelből kilép lés a nikkelen lévő emittáló anyagból, pl. báriumoxidból való réteget beszennyezi. SO Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti testékkel kiváló eredményieket érhetünk el. Ily testek főleg oly nikkelből vagy nikkelötvözetekből vannak, melyhez kismennyiségű eirkont adunk. S5 Különösen előnyösnek bizonyult 0.05—'6^> cirkonadalék. Kitűnt, hogy az ez anyagból készült testeket kiválóan megmunkálhatjuk. Ennek következtében villamos kisütőesövek és • izzólámpák elektródáit, pl. katódateste- 40 ket vagy pedig árambevezeitődrótokat ez anyagból igen könnyen állíthatunk elő. Kitűnt továbbá, hogy a találmány szerinti testekből jelentékenyen kisebb gázmennyiségek szabadulnak íel, mint más 45-nikkelfiajtákból készült testeikből. Ezenfelül magasabb hőmérsékleten a húzószilárdsága jobb a margán-nikkelénél. 750 C° hőmérsékleten pí. a cirkoniumnikkel húzószilárdsága meg igen jelentékeny, 50 míg a mangán-nikkelé már tetemesen csökkent. A találmány szerinti testet a következőiképen állíthatjuk elő. Aluminiiimoxidtégelyben, ; melyet elő- b5' nyösen ellenálláskemencében, nemoxidáló környezetben, kb. 1500 0° hőmérsékletre hevítünk, 1 kg. tiszta nikkelt, p3. a kereskedelmi forgalomban kapható „Mond-féle nikkel"-t, megömlesztünk. A 60 megömlesztett masszához kis darabok alakjában 15 g tiszta eirkont adunk. E cirkon a megömleisztett nikkelben gyorsan oldódik, mire az olvadékoit homokformákban vagy kokillákban pl. 15x15 6>> mm keresztmetszetű rudak alakijára öntjük. Lehűlés után a rudak felületét tisztítjuk, majd kb. 750—800 C° hőmérsékleten kalapácsolunk vagy hengerlünk. Ezután szokásos módon a további meichani- 70> kai megmunkálások következnek, hogy a tárgyaknak a kívánt alakot adjuk. Az