123651. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső

Megjelent lí>40. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123651. SZÁM. VU/J. OSZTÁLY. — L. 7802. ALAPSZÁM. Braun-féle cső. €. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelbof. A bejelentés napja 1939. évi március hó 30. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 30. A Braun-féle csövek képei nyőjéuek megnagyobbítása a visszaadás nagyobbí­tása érdekében, nagyon kívánatos, és pe­dig1 nemcsak a távolbalátás céljára szol­ö gáló csövek esetében, hanem akkor is, ha a cső mérőműszerként szolgál és egyide­jűleg' több személy által kell, hogy fi­gyelhető legyen. A ma használatos cső­kikópzésnél a katód«, vagy annak egy 10 része gyűjtőrendszer segélyével kicsi­nyítve képeztetik le a világító ernyőn és az elektrooptikai berendezések mind egy vcnalban fekszenek az optikai rendszer tengelye hosszában. Ha már most az er-15 nyőn nagyon kicsiny világító pontot aka­runk nyerni, mint pl. a távolbalátásnál nagyszámú sorral bíró kép esetében szük­séges, úgy a fényoptikai leképzéshez ha­sonló móidon a tárgytávolságot nagyra és 20 a képtávolságot kicsinyre kell megszabni. A képtávolság azonban többnyire adva van a Braun-féle cső megkívánt ki térí­tési érzékenysége által. Minthogy a nagy­fokú fénykihasználás érdekében általában 25 magas anódfeszültséggel dolgozunk, ész­szerű kitéritési feszültségek alkalmazása mellett nagyon nagy sugánhosszúságok 1 adódnak s ezek viszont nagy csőhosszhoz vezetnek. Ezért már régebben tervbe 30 vették a cső (hosszának az elektronsugár törése által való csökkentését, ami pl. egy homogén mágneses mező, vagy egy hen­gerlencse segélyével eszközölhető. Ilyen berendezések azonban nagyon költsé-35 gesek. A fentemlített feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg1 , hogy a kntócl­sugarat fíffy elektrontükör segélyével tör­jük meg. Ez nem okoz különösebb költ­séget, mert megfelelő potericiálelosztás -;•) által viszont lehetővé tehetjük a külön leképző Jenese elhagyását, még pedig oly módon, hogy az elektronulkröt gyűjtő­tükör gyanánt képezzük ki. A rajz a találmány tárgyát vázlatosan 4"> szemlélteti. Az (S) elektronsugár a (K) katódból indul ki s egy elektronoptikai rendszer által összpontosíttatik. (1) az elektron­optikai rendszer szívóanódja, (2) az anód. :>0 Az intenzitásvezérlés a (3) Wehnelt-féle henger által történik. Az elektronsugár a (4) tükörre esik, mely egy hajlított elek­tródából áll. A tükör előtt egy rövid íhen­geralaluí (5) elektróda van elhelyezve. A 55 (4) tükör és az (5) elektróda egy közös (6) árnyékolóhengerben vannak elhelyezve, melynek potenciálja ugyanaz, lehet, mint a (2) an ódé. Az (5) elektróda potenciáljá­nak a (4) tükör potenciáljához viszo- 60 nyitott változtatása által a tükör törési hatása változtatható, mert a potenciál változtatása az elektrontükröző egyenlő potenciálú sík hajlítását eredményezi. Minden további nélkül lehetséges egy 65 szőrótükőrrel egy síktükrön át egy gyüj­tőtükörre való átmenet is. Ezáltal elér­hető, hogy a tükör által visszavert sugár az (L) fluoreszkáló ernyőn ide s tova ván­doroljon. Mint a vázlatos rajz mutatja, a 70 találmány lehetővé teszi a cső hosszának lényeges csökkentését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom