123628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom szemcsézésű tüzelőanyag gázosítására, melynél az elgázosítás és kigázosítás körfolyamatban, részben legebő állapotban két külön kamrában történik

Megjelent 1940. évi május lió 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI »^HÄ SZABADALMI BIEÓSJÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 1^3<>28. SZÁM. Il/e. (IV/i.) OSZVÁI.Y. — .8. 173.34. ALAPSZÁM. Eljárás és" berendezés finom szemcsézésű tüzelőanyag gázosítására, melynél az elgázosítás és kigázosítás körfolyamatban, részben lebegő állapotban két külön kamrában történik. Szikla Géza műsz.'igazgató Budapest, Ro.ziiiek Arthur míísz. igazgató, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 1. A találmány szerinti elgázosító berendezést a 452015. sz, német és a 771960. sz. francia szabadalmak leírásaiban ismertetett fejlődési fokozatókból kiindulva, újabb f> felismerések alapján a következőik ben leírtak szerint tökéletesítettük: Ismeretes, hogy a szén kigázosításánál keletkező szénhidrogének 1090 C° körüli, vagy még magasabb hőfokon alkatrészeikre 10 esnek szét. Az így keletkező szén a gázban molekuláris eloszlású szilárd anyag s bár a szén kiigázosításánák másik termékével, a fix karbonnal, a koksszal, azonos kémiai jellegű, molekuláris finomsága kö-1:. vetkeztéten hajlamossága vegyi reakciókra sokszorta nagyobb, miután felülete a véges szemcsézésű kokszhoz arányítva, végtelen nagy. Szén és szénhidrogének disszociációja-20 képien keletkező molekuláris finom eloszlású szén jelenlétekor magas hőfokon a koksz mindaddig, míg -molekuláris szén jelen van, csak elenyésző mértéktea vesz részt a kémiai reakcióban, tehát lényegé-2.r

> ben változatlan maraid. A levegővel bejutó szabad oxigén érezhető meleg fejlődése mellett a molekuláris szénnel elég, amikor pedig ez elfogyott, úgy äz esetleg jelen levő vízgőz és széndioxid redukciója SO útján von el melegkötés mellett oxigént s eközben az ugyancsak jelenlevő izaó koksz lényegében változatlan marad, mintha ezekre a reakciókra nem is volna hajlamos. A szón gázosításának különben alig át- 35 tekinthető folyamata ily módon le van. egyszerűsítve az izzó, durva fix karbonjaim (koksz) és a szénhidrogének bomlásánál keletkező molekuláris finom karbonium szemléletére. to Ezeket felismerve megállapítható, hogy az 1. ábra szerinti gázosító eljárásnál, mely a 452.015. sz. német szabadalom 2. ábrájának felel meg, az (1) aknában a (3)-nál bejutó (A) friss szén kigázosításának ter- í5 mékei, a szónhidrogémeik a magas hőfokon disiszociálnak és a magas hőfokú molekuláris eloszlású karbonium elsősorban az (1) kamrába (2)-nél bevezetett levegő oxigénjével, azután a 50 jelenlevő széndioxid ós víz oxigénjével ezek redukálása mellett egyesül és csak azután kerül, sor a kokszra. Miután egyensúlyi állapot csak akkor van, ha a szén összes karboniumja gázzá alakul és koksz 55 nem marad vissza, annyi oxigén, illetőiéig levegő' adagolandó, mely elégséges az illó sízén és a fix karbon (koksz) elgázosítására. Ezek alapján felismertük azt, hogy a 60 gázosítás sokkal előnyösebb, ha a következő módon történik: a koksz, — szénhidroigétnek -és vízgőz távollétében — levegővel elgáziosítandó, a" keletkező, szabad oxigént nem tartalmazó forró gázok a ki- 65 gázosító kamrába áramlanak és érezhető melegükkel az oda adagolt friss szón kigázosítását és elkokszosodását eszközlik.