123623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostokat tartalmazó szövetek nemesítésére

2 133633. i t cséré. A gyakorlatban mercerizálási fokról szoktak beszélni, ami azt bizonyítja, hogy a mercerizálási gyakorlatban tökéletesen homogén átduzzasztást nem tekintő tik szükségesnek. A találmányra nézve azonban ez a tökéletesen homogén átduzyasztás szükséges, mert ©nélkül nem érjük el a rostnak azt a képlékenységét, amely megengedi, hogy a méreteket erősen íúl-ÍO feszített állapotban a találmány szerint állandósítsuk. A kiindulási anyagot teíhát először előzsugorítjuk, ami a régebbi sizabadalnii irodalomból már ismeretes. AjnÜg ason-15 ban ez a: munkamenet az ismert mercerizáló eljárásoknál szabadon választható •és így az előzsugorítás nem szükségszerű, a találmány értelmében ez a munkamenet szükséges ahhoz, hogy a kívánt ha-20 tást elérjük. Amtint laz irodalomból ismeretes, az ilyen kevert szövetek mercerizálásánál a kezelt áru különleges tulajdonságai szerint, pl. csak a mercerizálö lúg összetéte-25 lére és a lúgimentesítés (közömbösítés) módjára kell előzetesen gondot fordítani. A találmány értékűében szükséges, hogy a feszítés legnagyobb mértékig duzzasztott állapotban történjék és nem akkor, 30 amikor a duzzadásmentesítő folyamat mar megkezdődött (pl. a lúgmentesítés alatt). Az ismert mercerizálö eljárásoknál a feszítés a mjercerizálás előtt> alatt vagy utáin, tehát vagy a lúgmentesítés 35 lelőtt vagy pedig ia lújgmieíntesítés alatt (történhet, ós a lúgmlentesítós alatti feszítést - sok esetben előtérbe helyezik, mert ebben a fázisban ehhez kevesebb erő szükséges. A meroeriaáló hatásra nézve azon-40 ban, ellentétben a tjajálmánnyal, kevés szerepe volt annak, hogy a feszítés a lúgmentesítés előtt vagy alatt történt-e. A jelen eljárás szerint azonban lehetetlen volna ilyen messzemenő állandósítást el-45 érni, ha a feszítés nem a legnagyobb mértékig duzzasztott állapotban (azaz a rost teljes képlékenysége mellett), hanem akkor történnék, almikor ezt a képlékenységet a duzzasztálsmentesítós már mlegza-W varja. Az előzsugorításnak, valamint a feszítésnek elsősorban a főképen fényt adó szál irányában kell történnie. Hogy melyik ez az irány, az a szövet természeté-55 tő], illetőleg attól függ, hogy a fénytadó szál vetülékben vagy láncban fekszik-e (pl. lánc-szatén vagy vetülék-szatén). Muszlinnál, ahol a szálak csaknem teljesen egyenértékűek és vászonkötés szerepel, az előzsugorítás, illetőleg a feszítés iránya 60 tetszőleges. A szövetet a találmány szerint feszítéssel, túlnyomóan egy irányban, a kezdeti méreten túlnyujtjiik. A míarcerizáMisra vonatkozó régebbi nyomtatványok meg- 65 említik ugyan, hogy az eredeti méreten túl lehet nyújtani, azonban ott csak legfeljebb néhány százalékról lehetett szó, hiszen akkor még olyan gépek építésén fáradoztak, amelyeik az 'eredeti hosszra 70 való nyújtást tették lehetővé. Egy újabb nyomtatvány a szakítási szilárdság növelése céljából előzsU(gorítással és utólagos túlnyujtással kapcsolatos eljárást ismertet pamut mercerizálására, emellett ázom- 75 ban stabilizálás nem lép fel, minthogy a jellemzés szerint a kész terméknek ugyanazok a méretei vannak, mint az eredetinek. A túlnyujtás a folyási határokon ós a 80 törési határon belül történik. A folyási vagy rugalmassági határt az a feszültség adja meg, amelynél a [rugalmas alakváltozás maradandó alakváltozásba megy át, amelynél tehát az alakváltozás az összes 35 kikényszerített feszültségek megsjzünte után sem tűnik el. A törési határt azok a feszültségek határolják, amelyeknél rostsóriüés, illetőleg szakítás bekövetkezik. 90 Az árut a legnagyobb mértékig képlékeny, azaz a legnagyobb mértékig duzzasztott állapotban rögzített méretek lehető legmesszebb menő betartása mellett lúgmentesítjük, feszítőkereten szárítjuk 95 és végleg elkészítjük. Ez a követelmény különösen a lúgmentesítés alatt igen fontos és legjobban úgy teljesíthető, ha a feszítéshez láncos mercerizálóberendezlést használunk, amelynél a méretek minden 100 további nélkül állandók maradnak; a találmány szerinti eljárás kivitelené tehát pl. láncos mereerizáló gépet használhatunk, ha a szokásos foulard-gépet a találmánynak megfelelően impregnálócsoport- 105 tal helyettesítjük. Hogy erős túlfeszítésnél az anyag szakadását a „fogóknál" ((Kluppen) elkerüljük, a szövetet már feszített állapotban pl. a foigoláncokhoz vezethetjük, amennyiben azt pl. második gyor- no sabb hajtású préselőhengeripláirral nyújtjuk. („Fogók" alatt itt olyan szerszámokat értünk, amelyek "vegyi nemesítőíolyamatok megszakítás nélküli elvégaé-