123622. lajstromszámú szabadalom • Villamos gázkisütőcsövet tartalmazó kapcsolás

133632. vezetőképességű anyagból • készítjük. Hogy a gyujtóíeszültséget 'alacsony értéken tartsuk és az ívkisülés létesüiését imegkönnyítsük, ez elektródák felületét 5 legalább részben olyan anyaggal vonhatjuk be, melynél alz elektronok kilépési; munkája kicsiny. Gázkisütő csövek kifejezésen itt nemcsak egy vagy több gázzal, hanem gőzzel, 10 vagy pedig gáz és gőz keverékével töltött kisütőcsöveket is érteni kell. A főkisütőcső gyüllását könnyíthetjük a kapcsolás oly berendezésével, hogy a főkisütőcső elektródái a cső gyulását meg-15 előzően felhevülnek. E célból) előnyös, ha ezeknek az elektródáknak fűtőtesteit a főkisütőcsővel sorba; kapcsolt önindukció néhány tekervényéhez csatlakoztat-juk. Ha a kapcsolás ülzembehelyeaéséinél 20 a, segédkisütőosőben kisülés megy végbe, ezekben a tekervényekben is oly feszülte síágek indukálódnak,, melyek folytán ;az izizóelektródák hevítőtestein át áram folyik. A főkisütőcsővel párhuzamosan 25 kapcsolt önindukció esetleg úgynevezett •• szórótranszformátorrá egyesíthető azzal a transzformátorral, amelyből a kisütőcsövet tápláljuk. A találmányt még részletesebben a rajiz 30 kapcsán magyarázzuk meg, amely a talál' mány szerinti kapcsolási három fogaruatosítási példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábrán látható, sugarak emittálá-* sara való, hosszant elnyúló (1) kisütőcső-85 ben két (2) és (3) izzóelektródá van. amelyeket nagy enidsszióképességű anyaggal, pl. báriumoxiiddal látunk el. Ezeket az, elektródákat niagas hőmérsékletre kizárólag a kisülés hevíti. A kisütőcső nemes gázt, 40 Pl- argont, tartalmaz 5 mm higanyoszlopnyomásön és ezenkívül kevés higanyt is tartalmajz. A rendes üzeimnél a nemesgázhiganygőztöltésben pozitív oszlopkisülés megy végbe. Egy adott esetben a eső belső 45 átmérője 30 mm, az elektródák közötti tá< volság pedig 100 cm volt. Az (1) kisütőcsövet a (4) kapcsolón át a váltóáramú (5) .forrásból tápláljuk, mely az adott esetben 220 Volt feszültségű és 50 50 Iperiódusú váltóáramú hálózatból állott. Az (1) kisütőcsővel sorba kapcsolt a két (6) és (.7) részből álló fojtócséve. Ennek két része közös (8) mágneses -magon helyezkedik el, így tehát ezek egymással 55 erősen csatoltak. Rádiózavarok elhárítására a fojtócséve (6) és (7) részei ajz (1) cső mindkét oldalához vannak kapcsolva. Az (1) főkisütőcsővel és a fojtócséve (7) részével párhuzamosan kapcsolt a (9) segédkisütőcső, mely a, túlfeszültségek leve- 60 zetésére való kisütőcsövek esetére ismert módon van berendezve. E (9) segédkisütőcsőben ugyanis egymástól kisi távolságban elrendezett két (10) és (11) elektróda van. Ezek kis 'hengerekből állanak, melyek 65 5% magnézium hozzáadásával aluminiumból készültek és aránylag nagy terjedelműek. Ezeknek az elektródáknak hossza -és átmérője pl. 6, illetve 5 mm kölcsönös távolságuk pedig 2 mm lehet. A (9) eső 70 argóntöltést tartalmajz,, pl. 50 mm higanyoszlopnyomáson:, A (9) kisütőcső más alkalmas kivitelénél rendes kialakítású lapításra két rézhenger van szerelve, melyek hossza pl. 25 75 mm, átmérője pedig 3, mm és melyek kas távolságban, pl, 2 mm kölcsönös távolságban vannak elrendezve. Előnyös, ha a hengereknek a lapítástól elnéző végeit csavarmenettel látjuk el és e Végeket bárium- 80 mai vonjuk be, amelyet báriumazidból fejleszthetünk. Ha a (9) csövet a fojtócséve (6) részével sorban az (5) tápforSráshaz lesatlakoztatjuk, a (9) kisütőcsőben önálló ívkisülés 85 létesül, azaz a (10) és (11) elektródák között előbb ködfénykisülés líép fel, mely az elektródákat részben magas hőmérsékletre hevíti, majd pedig ivkisülésbe megy át. Ha az; ábrázolt kapcsolásban a (4) kapcsoló 90 zárásával a tápfeszültséget rákapcsoljuk, a (9) segédkisütőcső működésbe lép és az (1) főkisütőcső elektródáin oly nagy feszültséglökés keletkezik, mely e cső gyújtását előidézi. Az (1) cső gyulása után a 95 (9) kisütőcső kialszik, úgy hogy a rendes üzem során a (9) csövet áram nem jláfíja át. Az (1) főkisütőcső gyulását tehát olyan gyújtószerkezettel érjük el, mely mozgatható kontaktusokat nem tartalmaz, külön 100 kiszolgálásra nem szorul és feladatának teljesítése után energiát többé nem fogyaszt. Az ismertetett kapcsolás működésmódja a következőképpen magyarázható: 105 A (4) kapcsoló zárása után a (9) segédkisütőosőben ködfénykisülés lép fel, mely rövidesen ivkisülésbe megy át, amivel az áram nagymérvű megerősödése jár. A fojtócséve (6) részét is átjáró áram e meg- no erősödése a fojtócséve (7) résziében erőteljes feszültséglökést indukál, mely az (1) kisütőcsövet «gyújtja. Miután az (1) főkisütőcső (2) és (3) izzóelektródái nagy