123597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pontszerű katódos Braun-féle csövek üzeméhez
Meg-jelent 194Q. évi május hó 1-én. MAGYAE KIRÁLYI ^MHOK SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS • 1235-97. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — X. 7704. ALAPSZÁM. Eljárás pontszerű katódos Braun-féle csövek üzeméhez. C. Lorenz Aktiengesellschaft cég-, Bérli n-Tenipelhof. Pótszabadalom a 116674. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1939. évi február hó II. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 11. A 116674. számú törzsszabadalom tár* gya pontszerű katódos Braun-féle csövek üzeméhez való eljárás, mely szerint a világító foltnak a képernyő minden egyes 5 pontján elérendő egyforma élessége céljából az összpontosító feszültséget a kitérítési feszültség függvényében változtatjuk. Az említett eljárás elsősorban azokat a hibákat hivatott kiküszöbölni, 3 melyek az elektronsugár útjának a kitérítési szöggel változó hosszára vezethetők vissza. A jelen találmány evvel szemben a törzss^abadalom szerinti eljárásnak a 5 nem részarányos kitérítő feszültség alkalmazására visszavezethető hibák kiküszöbölésére való felhasználása. Ezzel a következő előnyöket érjük el: • az eddig használatos Braun-féle csövek) kel és az elektronsugárnak egyik koordináta-irányban elektrosztatikus úton való kitérítésével dolgozó kapcsolásoknál általában a földelési ponthoz viszonyítva részarányos kitérítő feszültséget alkal> máztak, mivel a kitérítő lemezek a sugárra hengerlencse módjára hatnak, ha azokra nem részarányos kitérítő feszültséget kapcsolunk. Részarányos kitérítő feszültségek létesítése meglehetősen nehéz 1 és ellenütemű csőberendezés alkalmazását teszi szükségessé akkor is, ha az erősítési fok szempontjából egy cső is elegendő volna. Ha a földelési ponthoz viszonyítva részarányos kitérítő feszültség létesítéséhez csak egy erősítőcsövet akarunk alkalmazni, úgy oly berendezést kell használnunk, melynél a cső külső ellenállása közepén földelve van. Ennek azonban hátránya az anód-, egyen- és váltóáramoknak a földelési pont és a katód közötti 40 feszültségesése, mely az erősítési fokot lényegesen csökkenti. Valamennyi felsorolt nehézséget elkerülhetjük, ha a kitérítő feszültség részarányosságáról lemondunk. Ez esetben 45 azonban az elektronoptikai tényezők változásával előidézett hiányzó részarányosság folytán az elektronsugár egyoldalúan torzul, amit a találmány értelmében a törzsszabadalom szerinti eljárással kü- -50 szöbölünk ki. Az ehhez szükséges vezérlés előnyösen elektrosztatikus úton történik, amennyiben az egyik elektródát, pl. a vezérlőrácsot vagy a Braun-féle cső Wehnelt-hengerét, a kitérítő feszültségtől 55 függő összpontosító feszültséggel tápláljuk. A mellékelt rajz egy ilyen berendezés példaképem kiviteli alakját mutatja. ' Az (R) Braun-féle cső (A) kitérítő 60 lemezeit a (K) billenőgenerátor fűrészfogalakú, az (É) földelési ponthoz viszo- . nyitva nem részarányos kitérítő feszültséggel táplálja. Ez a feszültség az összpontosításnak a kitérítőfeszültség ampü- 65 tudójától függő változását eredményezi. Ezt úgy egyenlíthetjük ki, hogy az (S) feszültségosztóról pl. a (Ci) és (C2 ) kapacitásokon át levett (h,) és (h2 ) segédfeszültségeket a Braun-féle cső egy vagy 70 több elektródájához vezetjük, minek folytán az elektronsugár Összpontosítása a kiterítéstől függően változik. Az említett segédfeszültségeket a vezérlőrácshoz,
