123595. lajstromszámú szabadalom • Szekundérelektrón-sokszorozó nagyfrekvenciák erősítésére
MqfltfcqteBtá 1Ö40. évi május hó 1-éa. SfAGIAB KUtálIJ ^HaS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123595. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — W. 6897. ALAPSZÁM. Szekundórelektron-sokszorozó nagyfrekvenciák erősítésére. Dr. Weiss Georg mérnök, Berlin-Dahlem, A bejelentés napja 1939. évi január hó 17. Németországi elsőbbsége 1938. évi január hó 17. E hátrányok kiküszöbölésére a találmány értelmiében az egyes ütköző anódá'fcat a vákuumedény belsejében közvetle- 40 nül egymással vagy fcözös normál vezetékhez képest indukleiómentes kondenzátorokkal kötjük össze, vagy akár magukat az egyes (P) ütközőanódákat, amint azt az 1. ábra példaképen hálósi sokszoiro- 45 zónái mutatja (B) kotndenzátarlapokkónt alakítjuk ki, úgyhogy ezen a legrövidebb úton kapacitív mellékzár létesül. A 2. ábra oly kiviteli példát mutat, amelynél az egyes (P) ütközőanódák alkotják a 50 kondenzátor egyik; a közös (E) normál vezeték i(íöld) pedig a kondenzátor másik lapját. Ajánlatos továbbá, hogy a feszültségosztót is a kisütőedény belsejébe helyezzük és annak egyes feszültségelveze- 55 téseit lehetőleg rövid vezetékekkel az ütköző anódákkal kössük össze. Tehát az egyes ütköző anódákat célszerűen közvetlenül a feszültségosztó-ellenállásokkal hidaljuk át vagy maguknak az ütköző anó- 60 dáknak a tartóját készítjük ellenállásanyagból és így f eszültségosztőként használjuk. Némely esetben célszerű nagyon nagy dielekitromios állandójú dielektrikum, pl. rutdlsaerű anyagok használata, 65 hogy különösen nagy kapacitásokat érjünk el. Igen nagy igénybevételeikhez célszerű maguknak a kondenzátorlapként kialakított ütközőanóda-felületekniek a dielek- 70 trikumát ellenállásanyagból készíteni, amikor is az eszményi induktivitásmentes szerkezeteit nagymértékben megközelítjük. Az xíjabb időben szekundérelefctronsokszorozók különböző kiviteli alakjainak egész sora vált ismeretessé, amelyeknek segítségével időben ingadozó elektron-5 áramot elméletileg tetszés szerinti mértékben megerősíthetünk. Kis ^ZiUgássdintjük és a frekvenciától való nagymérvű függetlenségük folytán ezeket a sokszorozókat főként a távolbalátási technikában, 10 a hangos filmeknél ós ai mérési technikában nagyon szívesen alkalmazzák. Az ilyen sokszorozóval még megerősíthető frekvencia nagysága a szekundérelektronok felszabadulási idejétől és az elektro-15 nok íöpülési-időküjliönbségétlől függ áz egyik ütköző anódától a legközelebbiig. A második tényezőt főként hálós sokszorozóknál annyira lecsökkenthet jük, hogy még 109 Hz-et meghaladó frekvenciák is 20 megeirősíthetők. Azt találták azonban, hogy az ilyen sokszorozok frekvenciától való függőségének a gyakorlatban már előbb határt szab az egyes ütköziőanódák feszültség hozzávezetéiseinek a váltóáram-25 ellenállása, főként pedig az egyes részfeszültségek létesítésére való feszültségosztó induktív ellenállása. Még akkor is, ha az egyes ütközőanódák tápláló vezetékeit kondenzátorokkal kölcsönösein) blok-30 kolják, fennmarad a vezetékek induktív ellenállása a cső belsejében és bizonyos körülmények között maguknak a kondenzátoroknak gyakran nemi kis induktív ellenállása. Ezért eddig nem! volt lebetsé-15 ges 108 Hz-et meghaladó frekvenciákat ilyen sokszorozókkal frekvenciától füg. getlenül megerősíteni.
