123588. lajstromszámú szabadalom • Iránykereső vevő
o 123588. elrendezve, melynek elektronsugarát úgy a vevő kimenőfeszültségévc], mint a segédantenna körének, illetőleg a vevőkeret körének átkapcsolásával szinkron <5 lefolyású feszültséggel befolyásoljuk. Míg az eddig ismert, optikai helyzetjelzéssel dolgozó célrepülő vevőknél csak a kisfrekvenciájú jeleket lehetett az optikai jelzőkészülékre átvinni, a találmány , 10 szerinti berendezésnél a kisfrekvenciás egyenirányítók elhagyhatók és a Braunféle cső kitérítő szerveire közvetlenül kapcsoljuk a nagyfrekvenciás jeleket. A találmány szerinti megoldás sokféle 15 kiviteli lehetőségei közül kettőt példaként ismertetünk. Az egyik kiviteli alaknál a Braun-féle cső egyik kitérítő rendszerére a vevő kimenőfeszültségeit és a másik kitérítő 20 rendszerre állandó, a nagyfrekvenciás kör átkapcsolásával szinkron átkapcsolt, különböző amplitúdójú feszültségeket kapcsolunk. Ilyen kapcsolási berendezést mutat a 25 4. ábra. Az azonos hivatkozási jelek ugyanazokat az alkatrészeket jelölik, mint az 1. ábrában. A két antennafeszültséget a (d') vevőre kapcsoljuk, amelyben nincs 80 szükség kisfrekvenciás körre. A nagy-, illetőleg a középfrekvenciás kimenőfeszültségeket az (r) Braun-féle cső egyik kitérítő rendszerére kapcsoljuk. A másik kitérítő rendszerbe olyan állandó feszült-85 séget vezetünk, amely amplitúdójában a nagyfrekvenciás kör átkapcsolásával szinkron változik. Evégből a 4. ábrabeli megoldásnál az (s) egyenáramú forrásból, amely a (t) ellenálláson állandó f eszült -40 ségesést létesít, két különböző amplitúdójú feszültséget vezetünk a Braun-cső , második kitérítő rendszerébe, még pedig a nagyfrekvenciás kör átkapcsolásának ütemében. Erre való az (u) kapcsoló, 45 amely a (c) átkapcsolóval kényszerűen van összekötve, úgyhogy a két kapcsoló szinkron működik. A keret-, illetőleg a segédantenna körének nagyfrekvenciás átkapcsolása villa-60 toos eszközökkel, pl, csőátkapcsolással is foganatosítható. Másrészt a Braun-féle cső kitérítő rendszerébe vezetendő kitérítő feszültséget tetszőleges más módon is előállíthatjuk. 55 Ha az adó a 2. ábrabeli (k) vonal irányában van, a Braun-féle cső ernyőjén az 5. ábrában bemutatott két vonal jelenik meg, melyeknek amplitúdói azonban egyenlő nagyok. Ha a gép a cél irányából kitér, az egyik vonal hossza a másikéval 60 szemben megnő. Aszerint, amint a rövidebb, illetőleg a hosszabb jel a jobb-, vagy a baloldalon jelenik meg, a vezető ebből megállapíthatja, hogy a célirányból mely oldalra tért ki. A műszer tehát 65 a kitérés értelmét és nagyságát is jelzi. A berendezés billentyűzött adóval dolgozó cél irányába való repülést is lehetővé tesz, anélkül, hogy a jelzés egyértelműsége szenvedne, különösen ha önmagában 70 ismert módon gondoskodunk arról, hogy a műszer fényjele kellő mértékben utóvilágítson. Az utóvilágítás idejét úgy szabhatjuk meg, hogy a készülék billentyűzött adókról állandó képet ad ugyan, 75 de a lassú billentyűzést még felismerhetővé teszi, úgyhogy a műszerrel különleges jelzések még vehetők. A találmány szerinti megoldás egy másik kiviteli alakjánál a Braun-féle cső 80 kitérítő rendszerébe fázisban eltolt váltófeszültségeket vezetünk, úgyhogy az oszcillográf világító foltja normálisan zárt pályán, célszerűen köralakú, vagy ellipszisalakú pályán mozog. A világító folt 85 keringésének frekvenciáját a keret-,illetőleg a segédantenna átkapcsolási frekvenciájával egyezően választjuk meg, a berendezést pedig úgy képezzük ki, hogy a világító, foltnak az ernyő közepétől 90 mért radiális kitérése mindenkor arányos a keretfeszültség és az antennafeszültség eredőjével. Ha tehát a repülőgép a célirányvonalán van, úgyhogy a keret és a segédantenna által mindkét átpolarizált 95 helyzetében felvett energiák egyenlőek, akkor az oszcillográf fényfoltja körpályán mozog, ha a kitérítő feszültségek, illetőleg áramok egyenlő -nagyok és fázisban 90°kal eltoltak. Ha azonban a jármű nem 100 az irányvonalon van, akkor a fényfoltot befolyásoló eredő feszültség a keret és a segédantenna egyik átpolarizált helyzetében nagyobb, mint a másikban. Ezért az oszcillográf fényfoltjának axiális ki- 10£ térítése a pálya egyik felében nagyobb, mint a pálya másik felében. A viszonyokat a 6. és 7. ábrák mutatják. A 6. ábrában azt a körpályát tüntettük fel, amelyet a fényfolt akkor ír le, m ha a gép repülési iránya és a célirány egybeesnek. A 7. ábra azt a pályát tünteti fel, amelyet a fényfolt akkor ír le, amikor a két irány között eltérés van. Ez a
