123545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinuklidin és származékai előállítására

2 123545. melyek; az U helyen, egy halogénnel köny.­iiyen helyettesíthető csoportot, pl. hidro­xilt, alkoxi- vagy fenoxi-csoportot tartal­maznak, 5 b) vagy a tetrahídropiran olyan szár­mazékaira V HCE* CHä CH3 ! ' R'UH HCR2 • • :----..o... : • •melyek a V helyen olyan csoportot, pl­karbonil- vagy karboxil-csoportot tartal-10 máznak, melyek megkönnyítik a molekula «-helyzetébe halogén bevezetését. Ez utóbbi esetben előbb csak dihalogén-származék keletkezik, melyet utólagos halogénezéssel alakítunk át trihalogénszármazékká. 15 Az így létesített trihalo génszármazé­kokra az ammoniákot célszerűen fokozott hőménséken, pl. 100° fölött és esetleg foko­zott nyomáson hagyjuk hatni. De kiterjed a találmány 100° alatti hőfokok alkalma-20 zására is, annál inkább, mert az alkalma­zandó hőfok és nyomás lényegileg csak a reakeiótartamot befolyásolja. A találmány szerint tehát a kinuklidint vagy származékait úgy állítjuk elő, hogy 25 ammoniákot hagyunk hatni az említett trihalogén^sizármazékükra. Ez utóbbiakat úgy kapjuk, hogy vagy halogénhidrogén­savat, pl. brómhidrogént hagyunk hatni a tietrahidropiran a alatt féltüntetett típusú 30 származékaira, mikor is a tetrahidropi­ran-gyűrű felhasadása mellett egy-egy halogénatom lép a felszabaduló szénvegy­értékek helyére, egy harmadik pedig az U helyzetű gyök helyébe, — vagy pedig 35 úgy, hogy halogénhidrogénsavat hagyunk hatni a tetrahidropiran b alatti típusú származékaira, mikor is gyűrű felhasa­dása mellett csak dihalogénszármazók ke­letkezik, melyet utólagos halogénezóssel 40 alakítunk át trihalogén-származékká. Az eljárás termékei a gyógyászatban alkalmazhatók. Foganatosítani példák: 1. 1 s- r. 4-ß-oxietil-tetrahidropirant 25 •s. r. 66% -os brómhidrogénnel 6 100—110°-ra melegítünk. A reakciótermék­ből az elméletinek 80%-át kitevő hozadék­kal különíthetjüli el a 3-(2-brómetil)-1.5-dibrómpentánt,, 17 mm Hg.abs. nyomásnál 185—186°-on forró, vízoldhatlan olaj alak- & jában. E tribrómszárniazék 1 súlyrésziét 20% ammoniákot tartalmazó metilalkohol 6 súlyrészéve! autoklávban, 3 órán át 130— 140°-ra melegítjük. A nyers. elegyből 5i 50%-os hozadékkal különíthetjük el a kinuklidint 158—l59°-on olvadó kámfor­szerű kristályok alakjában. Hasonló módon juthatunk pl. a 4-ß-oxi­butil-tetrahidropiranból kiindulva, a f>­etil-kinuklidinhez. & 2. 1 s. r. tetrahidropiran-propin-4-savat 16 s. r. 66%-os brómhidrogénnel 6 órán át melegítünk. A keletkezett olajos 1,5 di­brómpentán-propion-3-savat ismert módon Hell, Volhard, Zelinsky szerint brómmal g és vörös foszforral brómozzuk s a tri­brómsav bromidját észterré alakítjuk. Az észter 1 súly részét 20% ammoniákos me­tilalkohol 6 súlyrészével melegítjük. A i'eakcióterméket báriumhidroxiddal hid- 7 rolizálju'k, a báriumiont kénsavval elkü­lönítjük. Ily módon a kinuklidin-2-kar­bonsav hidrobromidját kapjuk vízből át­kriistályosítható fehér kristályok alakjá­ban. Ebből ezüstoxiddal magát.a kinukli- 7 din-2-karboinsavat állíthatjuk elő, mely vízben jól, acetonban és éterben rosszul oldódó fehér kristályokat képez. Szabadalmi igénypontok: I. Eljárás kinuklidin és kinuklidin- g származékok előállítására, melyet az jellemez, hogy ammoniákot — célsze­rűen, fokozott hőmérsóken — hagyunk hatni a következő típusú ,-- CH , ^ I CH2 CH2 HCR* 8 I-: \ • -I Ri.GHX HCR2.Y HCR*.Z trihalogénvegyületiekre, melyekben X. Y, Z halogént, R1, R 2 , R\ W pedig hdirogéiit vagy szervés gyököt, mint pl. metilt vágy etilt vagy hatógyököt, pl. karboxilt jelentenek. 9i 5. Az 1. igénypontban meghatározott el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom