123527. lajstromszámú szabadalom • Festő és kikészítő foulard

Megjelent 194Q. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTEÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS XlV/e. OSZTLY. — 2>. 5029. ALAPSZÁM. Festő- és kikészítő foulard. Doppelmayer Emil. gépgy&ros Wolfurt-bau (Vorarlb^rff), mint dr. Ing* Arnold Rhomberg- d'oinbinai lakos jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi január hó 12. A. találmány tárgya festő- és kikészítő foulard, melynél a szövet kisa;jtolásá,t két egymáshoz szorított henger végzi és pe­dig egy hajtó henger és egy szorító lieai-5 ger a festő folyadék felszínén. Az ismert ily rendszerű festő- és kiké­szítő foulardoknál a. tisztítás a feslő fo­lyadék kicserélésénél vagy hasonló eset­ben általában uehézséggel jár. mivel a 10 hajtó henger csapágyai magukban a teknő falaiban vannak elhelyezve, úgy­hogy ez a hajtó henger rendesen nem távolítható el. A festő folyadék bepiszkí­*' tásának veszélye olajjal vagy egyél) tisz-15 tátalainsággal tehát igen nagy: ettől elte­ikintve a hajtó henger említett ágyazása tömítőszelcneéket vagy más tömítő esz­közöket ig.'uiyel. miáltal ismét a festő fo lyadék bcpiszkításáimk és a teknő tömi-20 tése elromlásának veszélye áll elő. Az. is­mert berendezéseknél a hajtó hengerrel összeműködő, a szövet kif a ('sarasát léte­sítő szorító henger rendesen a hajtó hen­ger fölött forog. 25 A találmány értelmében a fentjeizett hátrányokat úgy kerüljük el, hogy a hajtó henger csapágyait a. teknő széle fölött és a szorító henger csapágyait a teknő belsejében utóbbival össze mem kö-30 ftött csapágytestekben rendezzük el és a teknő helyzete a hengerekhez viszo­nyítva, pl. egy toló pálya mentén változ­tatható. Ezáltal a teknő belsejét teljesen szabaddá tehetjük, úgyhogy igein egy-35 szerű imódon tökéletes tisztítás válik le­hetővé. E találmány szerinti elrendezés 40 ih éi;en azoknál a foulardoknál fontos, me­'lyeknól a szövet kifacsarása a fenti fo­lyadék Felszíne közelében történik; egy­részt azért, mivel az ilyen szerkezetű föu­lardokat gyakran úgy használják, hogy a kezelendő szövet csak egyszer fut a tek­nőn keresztül es a kifacsarás után, amely­nek foltképződés elkerülése végett habzás nélkül kell végbe mennie, a szövet azon­nal a tekercselő hengerre vitetik, más­'észí mivel ezeknél a szerkezeteknél a hajtó- és szorító henger aránylag nagy. A festő folyadékban forgó henger tehát a teknő belső terének nagy részét foglalja 50 el, úgyhogy aránylag kevés festő folya­dékot iLasz/iálha.tunk. línnél a kevés festő folyadéknál azonban minden tisztátalan­ság, különösen az olaj, annál inkább ér­vényesül. A csatolt rajzon egy kiviteli példa az 1. ábrában, vázlatosai] van feltüntetve és pedig a teknőn és hengereken át vezetett keresztmetszetben. A 2. ábra egyik részlet változata. A (3) hajtó henger (13) tengelye az, ösz­szes (4, 5) hajtó szervekkel a találmány éirtelmébein a (2) festő folyadékkal meg­töltött (1) teknő (14) széle, fölött, illetve a festő folyadék (2) felszíne fölött vau úgyhogy a teknő oldalfalai teljesek, il­letve áttiörésmeiitesek maradnak. Ellen­ben ,a (7) azoríló henger az (1) teknő bel­sejében a teknővel össze nem kötött csap­iágyakban forog. Ez pl. a (6) osapágyle- 70 miezek névén lehetséges, amelyek a (3) hajtó henger a (7) szorító 'henger, a (8) 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom