123511. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső nagy áramerősséghez

-2 123511. ne fogjon el hasznos sugarakat. E körülmények igen erős melegfejlődésre adhatnak alkalmat és ezért az (1) rekesz vékony része előnyösen magasolvadású fémből, pl. í5 platinából van előállítva. Hogy a meleg jól elvezethető legyen, a rekesz jó melegvezető fémből készült, vastag lemezből állhat, melynek kúpalakú kivájása van (a kúpalak arra való, hogy ne vágjon el hasz'tO nos sugarakat), mely mögött kis nyílással ellátott platinából; (vagy más alkalmas anyagból) való rész jó melegyezető összeköttetéssel van megerősítve. A leképező lencse két (2) és (3) henger-15 bői áll. A másodiknak kb. félakkora átmérője van, mint az elsőnek és hosszának; mintegy felével a (2) henger belsejébe nyúl. A (3) henger potenciálja nagyobb, mint 20 az (1) elektródáé, a (2) hengeré ellenben kisebb. Az utóbb említett hengernek továbbá (14) határoló rekesze lehet, mely a tulajdonképpeni lencsemezőn kívül fekszik és ennek folytán inem okozhat lencsehibát. :2b A (14) rekesznek a. (3) henger szélétől való távolsága ezért kétszerestői háromszorosig oly nagy legyen, mint a (3) henger (ol) átmérője. A (14) rekesz átmérőjét oly nagyra választjuk, hogy az a térszög, me:30 lyen belül az e rekeszem keresztüllépő sugarak a leképező lencsére esnek, 80— 90°/o-át tegye ki az (ol) átmérő meghatáitározta térszögnek. Ennek következtében. az erősen eltérő sugarak, melyeket a leké.35 pező lencse már nein tud jól feldolgozni, ki vannak rekesztve. A csőelektródák különböző potenciáljait feszültségoszltóról vesszük. A targyretoeszhez tartozó (9) megcsapolás ennél változtatható. Ezáltal a nya-40 lábkeresztmetszet nagysága az, ernyőn valamennyire szabályozható. Minthogy az elektronok száma, melyeket a (8) és (1) rekeszekből álló testek felfogd nak, a fényrekesz áramerősségével együtt -45 változik, a test potenciálja is változhatna. Ez önmagábamvéve kevéssé jelentős, de a jelenség a (2) henger potenciál változását és ennek következtében a képnek az (5) ernyőn való életlenségét idézhetné elő. ;50 Hogy ezt elkerüljük, a (2) hengernek a feszültségosztóval váló összeköttetésébe egy (10) ellenállásból és (11) kondenzátorból álló ellapító berendezést lehet beiktatni. Hogy oly elektromos képátvitelre való be-55 rendezésnél, melybein a leírt csövet használjuk, elkerüljük azt, hogy a képet körülivevő fényfolt élessége a közepes képvilágosságtól függjön, az ellapító berendezés időállandóját a képváltozások peródusánál nagyobbra választjuk. Ehhez viszonylag 60 nagy ellenállást (kb. 0.5—1 megohmig) alkalmazhatunk, almikor is viszonylag kis kondenzátor (mintegy 0.1 (i F) elegendő. A (15) szabályozió elektróda és a (7) szívóelektróda közötti távolság, valamint 65 az (1) tárgyrekesz és a (8) segédrekesz közötti (c) távolság az előkonoentrációs rendszer szerkezete szempontjából igen jelentékeny. Célszerűen az (o/c) viszonyt közelítően az (ol/l) viszonnyal egyelőre vá- 70 lasztjuk, mknellett az (1) távolság a tárgylencse és a (3) henger végén levő (4) rekesz közötti távolságot jelképezi. Az (a) távolsággal és a (7) és (8) elektródák feszültségeinek hányadosával a katódára vo_ 75 natkoztatva az a viszony van meghatározva, mellyel a katóda nyalábkereszttmekszete az (1) tárgylencséhez viszonyítva csökken. Ennek következtében a (b+c) képtávolság, melyben (b) a (7) és (8)80 elektródák közötti távolságot jelöli, közelítőleg rögzítve van. A gyakorlatban 5:1 viszony a kicsinyítésre igen kedvezőnek bizonyult. Szabályozó elektródaként a leírt rendr 85 szernél előnyösen álkallmazható egy (15) hálóalakú elektróda. Ennek széle határolórekeszként működhet és ehhez oly nyílás^ sal van ellátva, mely az aktív fcatódfelüleittel egyenlő nagy, de legalább is nem sok- 90 kai nagyobb. A legnagyobb eltérésű szélső sugarak ezáltal már kezdettől fogva ki vannak rekesztve. Szabadalmi igények: 1. Braun-féle cső keresztezési pontoptikár 95 val, melynél a képpont a keresztezési pontot körülzáró rekesznyílás leképezése, amelyre jellemző, hogy a katódaoldalon a keresztezési pontrekesz előtt egy vele egyenlő potenciálon levő lyu- 100 kas rekesz van elrendezve, mely célszerűen fémes gyűrűvel a keresztezési pontrekesszel egyetlen rekesztestté van egyesítve. 2. Az 1. igénypont szerinti Braunrféle 105 cső foganatosítási alakja, amelyre jellemző, hogy a segédrekesznek lényegesen nagyobb nyílása van, mint a tárgyrekesznek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti Braun- no féle cső foganatosítási alakja, amelyre jellemző, hogy a katóda után oly hálóalakú szabályozó elektróda követkeizik, melynek határolórekeszként működő