123501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos jelzőberendezések jelfeszültségekkel való működtetésére

Megjelent 1940. évi április hó 1-én. f-MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133501. SZÁM. ÁVhboo VII/j. OSZTÁLY. — X. 7768. ALAPSZÁM. Eljárás elektromos jelzőberendezések jelfeszültségekkel való működtetésére. €. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég*, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1939. évi február hó 17. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 18. A találmány elektromos jelzőberendezéseknek, pl. ködfénylámpáknak, leleiönoknak, stb. 'beérkező jelfeszültségekkel való működbelésére szolgáló eljárásra vonatko-5 zik. A találmány egy alkalmazási lehetősége például egy vevőkészülékhez tartozó jelzőszervnek a nagyfrekvenciájú adóról jelfeszültségekkel való vezérlésében áll. Ez. az eset forog fenn például járművek 10 helyzelmcghatározásáinál, ha a jármű egy drólnclküli irány jelző által létesített irányvonal men lén halad és egy vagy több irányzóadó által kisugárzott távolságjelzéseket vesz fel. Az e jeladóktól származó 15 jelfeszültségek a vevőoldalon Jelzőberendezéseket működtetnek, melyek a jármű vezetőjét a jeladó sugárzásán való áthaladásra figyelmeztetik. A felvett jelfeszültségek például ködfélnylámpák felgyúlá-20 sál idézik elő és a vezető egyidejűleg1 telefonjában is hallja a jelhangot. Az ilyen kiképzésű ismert berendezésekinéi a vevő által' felfogölt jelleszülitségeket elektroncsövek felerősítik és az ily 25 módon létesített egyenfeszültség működteti a jelzőberendezéseket. Ugyanazon körökbe egy telefon is be van kapcsolva, melynek segélyével a jelek lehallgathatók. Ennek az egyszerű berendezésnek azonban az a 30 lényeges hátránya, hogy a jelzőberendezések működtetése nem hirtelen kezdődik, hanem fokozatosan a sugárzás metszése közben lassan növekvő, illetőleg csökkenő jelfeszüHségeknek megfelelően. Minthogy •85 ködfénylámpák tudvalevőién csak gyuj tófeszültségük elérésénél gyúlnak fel, míg a lehallgatásra szolgáló telefon már ala, csoaiy jelfeszültségeknél is megszólal, az a további hátrányos jelenség áll be, hogy a lálhaló és a hallható jelzések között 40 időbeli eltérés mutatkozik. E hátrányok kiküszöbölésére a találmány szerini a felvett jel feszültségekel egy oly csőrendszerbe vezetjük be, mely a nyugalmi helyzetben majdnem teljesen le 45 van zárva, s melyei maga a beérkező jelfeszüllség szabályoz be nagyobb erősítési fokra. Evvel elérjük, hogy a berendezés csekély jelfeszültségekre még nem felel, ellenben a Jelfeszüllséggel működésbe ho- 50 zott szabályozóberöiidezés hatékonnyá válásakor hirtelen na.gyobb .erősítési fokra szaMlyozódik bCj úgyhogy a jelzőberendezés működése egészen hirtelenül kezdődik. Miután a csőrendszer a szabályozó 55 berendezés hatékonnyá válásáig lezárva marad, a látható és a hallható jelzések teljesen egyidejűleg válnak érzékelhetővé. A találmány szerinti berendezést célszerűen úgy képezzük ki, hogy a nyugalmi! 60 helyzetben a csőrendszer munkapontja a cső karakterisztikájának alsó könyökében feküdjék, a cső tehát le legyen zárva. A jelfeszültség egy csekély részié ez esetben is áthatol a csövön, ennek kimenetelénél 65 egyenirányítódik ' és ez az egyenfészül bség eltolja a munkapontot a nagyfokú meredekség körzetébe. A rajz a találmány példaképem kiviteli alakját szemlélteti, 'és .pedig az 7Q 1. ábra az elvi kapcsolást mutaija, míg a 2. ábra ennek oly továbbképzésére vonatkozik, melynél két különböző jelzőberendezést több, különböző frekvenciájú jelfeszültség működtet. 75