123498. lajstromszámú szabadalom • Feszültségszabályozó transzformátorrendszer

Megjelent 1940. évi április hó 1-é». • MAGYAR KIRÁLYI Í^SA SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123498. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — K. 14697. ALAPSZÁM. Feszültségszabályozó transzformátorrendszer. Kovács Károly Pál oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 27. Ismeretesek oly feszültségszabályozó íransztormátoirendsizerek, melyeiknek közös, vagy két külön vasmagban létrehozóit, legalább kit, egymástól független 5 mágír ses körük van, mely mágneses kölök oly módon vannak gerjesztve, hogy gerjesztő tekercseik egymással sorbakapcsolva vannak a szabályozandó feszültségről táplálva. Ily feszültsógszabályoíző 10 transzformáitorrendszerekkel a szabályozás oly módon történik, hogy rövidrezárt tekercsek, vagy menetek segítségével, melyeket a műszaki gyakorlatban és a .következőkbein e leírásban is a gerjesztő 15 (primer) és a gerjesztett (szekunder) tekercsektől való megkülönböztetés céljából fe-egéd- (tereiéi") tekercseiknek nevezünk, ,a fluxust az egyik vagy a másik mágneses körben a sízaibályoizás-20 nak megfelelően! gyakorlatilag véve teljesen közömbösítjük, úgyhogy a fluxusnak az egyik miűgneses körben való közömbösítése 'esetén a ger;'iesiztő feszültség által létrehozott teljes fluxusór-25 tók a mindenkori másik mágneses körbon van jelen. A gerjesztett (szekunder) tekercsek, melyek egymással sorban természetesen a szabályozandó feszültségű vezetékbe vannak iktatva, a mágneses 30 körökben oly módon vannak gombolyítva, hogy bennük a rajtuk keiresztülmenö fluxusok indukáló hatása alatt ellentétes értelmű feszültségek indukálódnak. B feszültségek, mint járulékos feszültségérté-85 kek, előjelük szerint a szabályozandó feszültséggel összegeződve, tehát ehhez adódva, ill. ebiből levonódva, a szaíbályozatlam feszültségértéknél a járulékos feszültségértékkel nagyobb, ill. kisebb szabályozott feszüiltségórtókeket inoznak 40 létre, s így a szabályozatlan középértékhez képest felfelé és lefelé való szabályozási értelemben egy-egy szabályozási fokot adnak. Az ily ismert megoldások szabályozási 45 célból való működtetése rendszerint azon az alapon történik, hogy a tercier tekercseket vagy egyetlen lépésben, vagy — fokozatos szabályozás céljaiból — fokozatosan rövidre zárjuk, vagy esetleg a 50 szabályozási fokozatoknak megfelelő változó menetszámokkal egymás ellen kapcsoljuk, minek kivitelére kapcsolószer-kezeire és pedig annál nagyobb mértékben bonyolult kapcsolószerkezetre- van szűk- 55 »ég, minél több fokozatú szabályozást akarunk létrehozni. Ez ismertetésiből világos, hogy az ily megoldású szabályozóknál mágneses körönként egy-egy, a mágneses kör vastesitéhez képest nem g§ mozgó tercier [tekercsre van szükség. Ismeretesek továbbá ugyanezen szabályozási elv szerint működő oly megoldások is, melyeknél lényegileg egy (közös) tercier tekercs van alkalmiazva, s a sza- SE bályozás e tekercsnek az egyes mágneses körökhöz képest különböző viszonylagos helyzetibe való hozatalával, pl. eltolásával vagy elforgatásával történik, oly módon, hogy e tekercs, változott helyzeteinek I megfelelően, az, egyik, vagy másik mágneses kör fluxusát kisebb vagy nagyobb mértékben, határesetként gyakorlatilag teljesen lefojtja. A szabályozás ez esetben