123468. lajstromszámú szabadalom • Villamos hajtómű felcsévélő szerkezetekhez, különösen szalaghengerművek motolláihoz

133468. 3 hattárok között szabályozni és különle­gesen pontos szabályozásra nincsen szük­ség, akkor a szalagfeszültség szabályozá­sára elegendő a (8) szabályozó. 5 A találmány szerinti berendezés a szalag­ban uralkodó mindenkori húzófeszültség mérését és jelzését eígyszierű módon teszi lehetővé. Evégből elegendő, ha olyajn mérő, illetőleg jelzőkészülékeit alkalma-10 zunk, amely csak a motollát hajtó motor horgonyának áramkörében keringő áramot méri. Pontosabb^mérésekhez célszerű olyan mérőieszköz alkalmazása, melyet úgy a motollamotior árama, mint a Leotnard-15 dinamóinak a göngyöleg átmérőjétől függő gerjesztőárama befolyásol. Ha csak a mo­toUamotor áramát mérjük, úgy az így ka­pott érték a szalagban uralkodó húzó­feszültség irányértéke, azonban ilyen mó-20 don nem állapítható meg a feszültség vál­tozása a göngyöleg átmérőjénlek változá­sával, hanem csakis a motollamotorral ki­fejtett nyomalték nagysága. A nagyobb át­mérőnek megfelelő húzóerőt, tehát a sza-25 1 ágban tényleg uralkodó húzóerőt azzal mérhetjük, ha a fenti értékből a gömgyöt­leg átmérőjének növekedésével arányosan változó értéket levonjuk, mely levont érték megfelel a (11) gerjesztőtekercsben ke-80 ringő áramnak. A húzófeszültséget ily mó­don mérő mérőkészüléket az 1. ábrában. (18) hivatkozási számmal jelöltük. Ez a készülék lehet forgótekercses oly mérőké­szülék, melynek két egymássál szemben-35 ható (19) és (20) tekercse van, melyek« közül az egyiket a motollát hajtó motor áramával, a másikat a (11) gerjesztőte­kercsben keringő árammal arányosan ger­jesztjük. 40 Olyan esetekbein, amikor a szalagsebesség erősen változik és kívánatos, hogy a, be­rendezés pontosan és önműködően dolgoz­zék, célszerűen a 2. ábrában feltüntetett kivitelt használjuk. E kapcsolásnál a (11) 45 gerjesztőtekercs árama egyrészt a szalag és a motoliamotor sebessége közötti kü­lönbség, másrészt a motorsehesség hánya­dosának felel meg. A göngyöleg átmérőjé­től függő és a (14) tekercsben keringől 50 áramot e megoldásnál a (21) segédgép, adja» melyet (22) gerjesztéssel állandóan gerjesztünk és a (23) segédmotorral haj­tunk, mely segédmotor horgonyát az (5) motollanaotorral hajtott (12) gép és a hen-55 gerekkel vagy a szalaggal hajtott (14) gép feszültségei közötti fieszültstégikülönbség táp­lálja és lamelynek (24) gerjesztőcsóvéjében folyó áram függ a motoliamotor sebességé­től. : i / : A 3. ábrában egy másik kiváiteM 60 läliakot mutatunk be. Ennél a kap­csolásnál a motoliamotor sebességétől! függő, az 1. és 2. ábrákban (10) hivatko­zási számmal jelölt gerjesztés helyett, aj szalagsebességtol függő (25) gerjesztést al- 65 kailmafctunk. E gerjesztés értéke a motol­lán levő göngyöleg átmérőjének változása közben állandó marad, úgyhogy e kap­csolásnál a motor mindenkori ellenelektró­motoros erejét, amely a motor sebességével 70 változik, nem kompenzáljuk. A (11) ger­jesztés megfelelő szerkesztésével azonban. e megoldásnál is a húzóerő önműködő sza­bályozása a kívánt értelemben biztosítható. A (11) gerjesztés áramkörében adott eset- 75 ben még egy járulékos (26) szabályozót (alkalmazhatunk, mely a szabályozás pon­tosságának fokozására való. A szóbanlévő motollahajtóműveknél a húzófeszültség önműködő szabályozásián 80 kívül, ettől független szabályozóképesség is szükséges. E célból kívánatos., hogy a Leonard-dinamó állandóan beállított külső gerjesztése átkapcsolható, a többi a sebes­ségtől függő gerjesztés pedig lekapcsolható 85 legyen. A motolla hajtóművének valamennyi ve­zérlése egyszerűen végezhető és a beren­dezés áttekinthetően vitelezhető ki, ha a találmány értelmében, a berendezés vezér- 9ü lésére kéthasítéfcos veziérlőbajkot alkalma­zunk. Ilyen megoldást mutat a 4. ábra. Az egyik hasíték állandó húzóerővel való üzemre, a másik hasíték vezérlésre való, míg a két hasítékot összekötő hasíték célja, 95 hogy a motollát hajtó motort a Leonard­dinamóról lekapcsolhassuk. A (30) vezérliőibaknák (31) állítókarja két (32) és (33) hosszirányú és (34) ke­resztirányú hasítéka van, mely a két (32) 100-és (33) hasíték 0-helyzetével egybeesik. A (32) hasíték önműködő feszültségszabályo­zásra, a (33) hasíték az ettől független vezérlésre való. Ha a (31) emeltyűkart a két hasíték egyikében mozgatjuk, úgy el- 105 állítjuk a (7) Leonaríd-dinamó (35) szabá­lyozóját, mely a (9) gerjesztőtekercsben keringő áramot befolyásolja,. Ha a (31) •emeltyűkart az összekötő (34) hasítékDan mozgatjuk, a (36) villa a (37) kapcsolóhen- 110 gert működteti. Amíg a (31) emeltyűkar a (32) hasitokban mozog, a kapcsolóhen­ger mozgatható (38) érintkezője a (39, 40) és (41) érintkezőuj jakkal érintkezik, úgy­hogy az (5) motoliamotor horgonyának 115 köre zárva van ós a (10) és (11) gerjesztő­tekercsek be vannak iktatva, ami állandó szalajgfeszültséggel való' üzemihez szüksé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom