123465. lajstromszámú szabadalom • Tömítően lezárt hűtőkészülék kromátvédőszerrel

123465. tetőbe áramlik. A (Iß) tárolón van a készülék töltésére való (21) töltőszerv, melyen át a készülékei megtöltjük és a töltés után lömílöen lezárjuk. A találmány 5 értelmében a (16) tároló alsó részéin, pl. a tároló femekének (25) csololdalán van továbbá a (26) tartály. A (26) tartályt vékony alumíniumlapok három, egymástól, valamint a tároló tartalmától tömi bőén le-10 zárt kamrára osztják, melyek valamenynyiien szilárd, pl. ammoniumkromátböl való (27) korrózióvédő anyaggal vannak megtöltve. A 2. ábra a (26) tartály egyik válaszfalának nagyított vázlatos metszetét 15 mutatja. A (27) alumíniumlapot két (30) és (31) gyűrű közé fogjuk be, mely gyűrűk közül a (30)-al jelzett gyűrűt ,helyeztük be előbb a (26) csőbe és rászórítással rögzítjük. A lapot a (30) gyűrűre helyez-20 zük, azután a (31) gyűrűt © gyűrűbe sajtoljuk. A gyűrűknek egymásbainyuló kúpos kialakítása folytán elérjük, hogy mind a (31) gyűrű, mindpedig a (27) alumíniumlap elég tömítően szorul egymáson. Azon-25 ban gyakorlatilag általában elegendő, ha a tömítést ia folyadékok át jutását közelítően megakadályozza. Csekély folyadékösszeköttetés még kívánatos is, mert ezzel a készülékben, pl. töltéskor fellépő nyomásinga-30 dözások a (26) tartályba is tovább adódnak, ami az aluminiumlapokat az egyoldalú túlnyomástól védi. Előnyösebb azonban, ha a (26) tartály minden egyes kamráját a készülék gázterével kötjük össze. 35 Ajánlatos továbbá, ha a kromáttöltést az alumíniumlap felpréselése előtt legalább a készülék üzemi nyomására sajtoljuk össze. A találmány szerinti védőszer hatékony-40 sága azon alapszik, hogy a készülékbein eredetileg jelenlévő nátriumkromatot tartalmazó' elnyeletőoldiat vegyileg lassankint megváltozik, amennyiben a kromát a korróziós jelenségek következtében redukálódik. 45 A króm át redukálása folytán többek között nátriumhidroxid képződik, ami az elnyeletőoidat hidroxilionkonoentrációját lényegesen megváltoztatja, illetve helyesebben kifejezve az oldat hidrogéniohkonoentrá-50 cióját csökkenti. Ez a változás annál nagyobbá válik, minél nagyobb mértékben használódott el a kromát, mert így mindig több és több nátriumhidroxid keletkezik. Míg kromát jelenlétében az alumíniumot 55 az: ammonia meg nem támadja, addig ä nátriumhidroxid azt hidrogénfejlődés és nátriumalumitót képzése mellett könnyen megtámadja. Az aluminium és nátriumhidroxid oldat között a reakciósebesség az oldat koncentrációjának növekedésével rend- 60 kívüli mértékben fokozódik, úgyhogy pl. nátriumhidroxid koncentrációjának 0.1— O.őo/o-ra, való növekedésénél a reakciósebesség a 20-szorosára emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a készülék töltéséből és 65 annak tömítő elzárásától az alumínium átmárasáig terjedő időtartamot, a kromát koncentrációjának fokozatos csökkenésétől elegendő biztonsággal hozzuk függőségbe. Ha, az aluminium átmaródott, akkor a 70 (26) tartálynak az aluniiniumlappal lezárt kamrájában lévő ammoniumkromátja az oldattal érintkezésbe jut, amikoris ismert módon újra nátriumkromát képződik. A (26) tartálynak a készülékein lévő helyzete 75 szerint az újra képződött kromátoldat előbb vagy utóbb az egész elnyeletőoldatba szétterjed. Általában ajánlatos, hogy a (26) tartályt a készülék alsó részén helyezzük el éspedig olyan készülékrés-zen, ahol a 80 folyadék csak lassan mozog. Mivel azonban az aluminium oldása folytán képződött aluminiumvegyület alig vezethet eltömődésre, lehetséges, hogy a tartályt az elnyeletőbem, „vagypedig egyéb folyadéktól átjárt ré- 85 szén rendezzük el. Minden esetben azonban célszerű lehet, ha a kromáttiartály nyílását az illető készülékrész feneke felett, abból kissé kiállóan rendezzük el, úgyhogy az az esetleges üledékektől, me- 90 lyek különben a nátriumhidroxid átmarási idejét ellenőrizhetetlen módon befolyásolhatnák, mentes maradjon. A (26) tartály minden egyes kamrájában annyi kromátot raktározhatunk, hogy az a 95 készülékben eredetileg jelenlévő kromátkonoentrációt megint helyreállítsa. Fokozatosan azonban az újonnan feloldott kromát is elbomlik nátriumhidroxid képződése közben, amely megint a második alumi- 100 niumlapot rágja át és a második kamrában lévő kromátmenlnyiséget teszi hatásossá. A kamrák számát gyakorlatilag tetszőleges nagyra választhatjuk, mert egy aluminiumlapnak az átrágása folytán az oldatba 105 menő aluminium mennyisége olyan kicsi, hogy akkor is, ha aránylag nagyszámú aiuminiumlapot oldottunk fel, az aluminiumisó zavaró hatása nem jelentkezik. Az alumíniumlap (méretezésénél többek 110 között arra is kell ügyelnünk, hogy a reakciósebességet a készülékben a segédgázként jelenlévő hidrogén, valamint a nagy kromátkonoeiitráció is csökkenti. Továbbá figyelembe kell vennünk az alu- 115 minium tisztasági fokát is, mert amíg a teljesen tiszta alumínium lényegesen lassabban oldódik, addig már kis mennyiségű