123429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakítható nagymolekulájú aminosavpolianhidridek és ezek, előnyösen bázisos jellegű, végső helyzetben helyettesített származékainak előállítására

2 133439. gével K. F. Schmidt szerint. A reakció alatt is előállíthatók közelálló vegyületekből, pl. a megfelelő laktiméterek" halogénhidrogénsavas sóinak elbontásával. -5 Egyesek a megfelelő aminosavak anhidrálásával is előállíthatók, illetve effajta aminosavaknak vagy észtereinek melegkondenzálásánál melléktermékként kaphatók. A ciklusos laktámok, ellentétben 10 a. szabad aminosiavafekal, aránylag könynyen elkülöníthetők és átkristályosítással vagy desztillálással vagy mindkét rendszabállyal igen tiszta állapotban kaphatók. Ez az előny lényeges, mivel a 15 munkamenet biztonsága és a végtermékek minősége, kiváltképen a polimerizálódás fokozata és a szín tekintetéiben, mindenkorr a szennyezések fajtája szerint a monomerek tisztításával jelentősen .20 javítható. Az eljáráshoz tekintetbe jövő laktámok, pl. a következők: ciklohexanonizaxim, a 2-metil-ciMohexanonO'ximl a 3-metilciklohexianonoxim és a 4-metil-ciklohexanon-25 oxim átrendeződési termékei, továbbá a 2-metileiklobexanonoxim, d-mietonizoxim. cikloheptanonizoxim!, 2-metilciklaheptanonizoxim, 2-etilcikloiheptanonizoxim, cÉklooktanonizoxim átrendeződési terméke. 30 A laktámoknak a lánopolimerizálásra való hajlama szerkezetük szerint meglehetősen változó. A héttagú monomerek, melyek közül könnyű hozzáférhetősége miatt különösen az s -aminokaprolaktam :35 fontos, tiszta állapotban csupán aránylag huzamosabb hevítés után polimerizálódnak, nyilván miután alkalikus bomlási termékek, főleg ammóniák képződtek, melyek azután katalizátorként hatnak. Ily 40 esetekben az edény anyaga pl. az üveg is szerepet játszhat. Szennyezett termékek adott esetben könnyebben polimerizálnak, de a végtermék "minősége erősen függ a szennyezések fajtájától s természetesem -45 mennyiségétől is. A ciklohexanonból kapott s-aminokaprolaktam, amely még a reakció alatt elbomló oximot tartalmaz, hajlamos pl. arra, hogy igen sötét és általában meglehetősen rideg és kellemetlen, 50 bázisokra emlékeztető szagú termékeket adjon, melyek nagyértékű fonalak előállítására néni alkalmasak. Lényegesen előnyösebb, ha a laktámoknak polimerekké való átalakítását a reakciót ser-55 feentő anyagok járulékos jelenlétében foganatosítjuk. Ezeket alább bővebbén említjük. A gyűrűs szénatomon nem helyettesített laktámok, amelyek az e-aminopolimotilénkarbonsavaknak felelnek meg, ál- 60 tálában előnyben részesítendők. E vegyületekkel a polimerizálás a legsimábban megy végbe és különösen magas olvadáspontú, rostok, fóliák és hasonló képződmények kialakítására alkalmas terméke- 65 ket kapunk. Pl. az s-aminokaprolaktámmal opak, majdnem színtelen, mintegy 210 C°-on olvadó, nagy szilárdságú és: rugalmas műanyagot kapunk. Igen hasonló terméket kapunk a homológ nyolctagú 70 laktatóiból, a sauberonizoximból. Ezzel szemben a 3-izomér metilciMohexanonon oximjaiból kapott laktámok kevésbé egységesen reagálnak; kiváltképen több bázikus melléktermék keletkezik. Ebben az 75 esetben a polimierizátumok aránylag alacsonyolvadáspontú, átlátszó gyanták; az ezekből előállított fonalak és sík képződmények ennek megfelően kevésbé értékesek. Feltehető, hogy a formáihatóiságot 80 ezekben az esetekben nem csupán az oldalláncok jelenléte, hanem stereoizomérek és ill. vagy szerkezeti izomerek fellépése is hátráltatja. Ha a reakciót serkentő anyagokat gondosan választjuk meg, a 85 helyettesített termékekkel elért eredmények is eléggé kielégítők lehetnek. 7-nél nagyobb gyűrűstagszámlú laktámoknak nagyobb a hajlamuk a polimerizálódásra s megfelelően alacsonyabb 90 reakciós hőmérsékleten dolgozhatunk. Igen nagy gyűrűs tagszám esetében, (14 fölött) a reakcióképesség látszólag líjból csökken, megegyezően e gyűrűk könnyebb képződésével. E nagymolekulájú lakta- 95 mok polimer jeinek ellenben aránylag alacsony az olvadáspontjuk. A gazdasági és egyéb okokból előnyben részesített s-aminokaprolaktámnál cólsze-' rűen 180—250 C° közötti reakciós hőmér- 100 sékletekkel dolgozunk. A hevítést fokoza-* tosan foganatosíthatjuk ós végül aránylag rövid ideig igen magas hőmérsékletet tarthatunk. Eme óvatosság azonban nem feltétlenül szükséges. Akkor is jó termé- 105 keket kapunk, ha a reakciós keveréket állandó, viszonylagosan magas hőmérsékleten tartjuk, pl. ha a reakciót gyorsító anyagokként aminők vagy 'aminosavak sóit használjuk. . 110 A reakció ideje szintén tág határok között ingadozhat. Adott kiinduló anyagnál és adott katalizátornál egyes esetekben időt takaríthatunk meg, ha a kataii-