123425. lajstromszámú szabadalom • Függőszorító szabadvezetékekhez

2 123435. húzásra igénybevett testnek (jelein esetben a kötélnek) a harántnyomása a görbülettel arányos. A függaszorítóban fekvő kötél a szorítón át görbületet kap és terhét abban 5 az elosztási alakban adja le a tartóvályúra, amint az utóbbinak a görbülete a tartóhosz, szon el van osztva. A felfekvésinyomásnak a (2) görbe sze­rinti kívánt eloszlását tehát egyszerű mó-10 don úgy valósítjuk meg, hogy a szorító­vályú görbületének az elosztását, melyet az (5) görbe szemléltet, a kívánt felfek­vési nyomás elosztásához igazítjuk. A fedél nyomás eloszlása a kívánt (6) alakot kapja 15 a kissé felfelé görbített köbélnél, akkor, ha a fedélvályú a hosszirányban egyénies vagy csak kissé ívelt a kötél: görbületi alak­jában. A (7) szorítóvályú alakját ekkor a szokásos fesztávolságokban és állógások-20 ban megadott (8) lehajlásszög — mely a hőmérséklet és terepviszonyok szerint (9) és (10) között változik — továbbá a szorí­tónak a hossza, mely kedvező igénybevé­teli viszonyok eléréséhez a kötél sodrási 25 hosszának kb. kétszeres-háromszoros ér­téke között választandó, A-égül a görbület­nek kívánt elosztása határozza meg. Ál­meneti meredek lehajlási szögeket, ame­lyekeit zúzmara és a szélnyomás okozhat-30 nak, a legkülsőbb szorítóvégen nagyobb görbülettel veszünk tekintetbe. A változó­igénybevétel körzete a görbület lapos el­osztási körzetében fekszik, miáltal a változó­igénybevétel eloszlását és csökkenését ér-35 jük el. A szokásos módon van a lehe­tőleg könnyűre készített szorítővályú a (11) csappal a (12) hevederágyazásban! for­gathatóan ágyazva. Ugyancsak újszerű módon érjük el to-40 vábbá a kötél harántirányában való leg­nagyobb nyomás helyének — amely nyo­másnak az ismert szorítóvályúkban kb. a (13) eloszlási alakja van — a kötél felső és alsó oldalán levő legnagyobb változó-45 igénybevétel helyétől való elválasztását, úgj7 hogy a (15) fedélvályúnak és (16) tar­tóvályúnak (14) belső görbületi sugara nagyobb a tekercselési szalaggal ellátott vagy el nem látott kötél sugaránál, közép-50 pontja pedig oldalt úgy van eltolva, hogy a vályú belső oldalának a vályúkeresztmet­szetet határoló részívei csúcsívet alkotnak. A felfekvési nyomásnak a (17) haránt­irányban ezen kialakítás által megszabott 55 eloszlása elválasztja a fedél- és tartóvályú­oldalon a legnagyobb igénybevételű he­lyeket, újólagos csekélyebb helyi összigény­bfevótel előnyével. További foganabosítási példa, még ki­egyensúlyozottabb változóigénybevételi kör- 60 zet előnyével, az a szorító, melynek fedel­es tartóvályújának a fent említett hosszr és harántgörbülete van és emellett még e. vályúk rugózó szorítólemezékként úgy van­nak kiképezve, hogy a kötéllengések és 65 különböző lehajlási szögek okozta változó görbület a középső nyomási helytől való növekvő távolsággal állandóan növekedik, úgyhogy az előforduló (18, 19, 20) lehajlási szögeknél (5. ábra) a kötél a hajlékony 70 tartóvályú egész hosszán felfekszik és a kötél változóhajlása a tartóvályú egész hosszára úgy oszlik el, hogy a fent említett harántnyomás lefolyása és a változó haj­lás nagysága egymással fordított arányban 75 áll. Célszerűen bizonyult a (15) és (16) szerinti keresztmetszetalak alkalmazása. A vályú magassága, mely vályúnak a hosz­szát ugyancsak a kötél -sodrási hosszának a két-háromszorosa között kell választani, 80 a középtől először gyorsabban, azután pe­dig késleltetve csökken. Ezt az alakot a (21) tarfóvályú tünteti lék mely alakot egyrészt a kívánt nyomás- és hajlításel­oszlás, másrészt a kívánt görbület- és mc- 85 revségeloszlás közötti ismert összefüggés határoz meg, A 6. ábra a találmány szerinti függő­szorító egy pélídaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. A kötelet a (22) tartó lemezzel 90 és a (23) szorítólemezzel az U-alakú (24) keretben — amely szokásos módon heve­derekben forgathatóan van ágyazva — a (28) csavar és a (24) kereten levő ferde (29, 30) csúszófelületek által a (25) közép- 95 darabra és a ferde (26) és (27) szorító­darabokra szoríLjuk és a kötél terhet ismert móidon a függőláncom át a tartóárböcra visszük át. Szabadalmi igénypontok: 100 1. Forgathatóan ágyazott függőszorító, kö­zépső szorítőhellyel: azzal jellemezve, hogy a tartóvályú hosszgörbülete a kö­zépen levő legnagyobb értéktől mindkét vég felé késleltetve csökken. 105 2. Az 1. igénypont szerinti függőszorító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fedélvályú hosszgörbülete ugyanoly módon fut, mint a tartóvályú hosszgör­bülete, de ennél csekélvebb. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom