123395. lajstromszámú szabadalom • Fodrászati eszköz

Meg-jelent 1940. évi március hó 1-én. MAGTAR KIEÍLTI #^HÄ SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133395. SZÁM. III/lí. OSZTÁLY. — V. 3830. ALAPSZÁM. Fodrászati-eszköz. Itj. Yégh Jánoa fodrászmester, Pestszeiiterzsébet. A bejelentés napja. 1939. évi február hó 22-ike. A íodrászszakmában a melegítő vassal vagy vízzel elkészített hajformák részei­nek befésüléséhez fésűre és kefére van szükség. E két szerszámot a fodrász vál-5 tpgatva használja. .Ha egy rész fésülését befejezte, akkor a fésűt let őszi és a kefét veszi, kézbe. A következő hajrésznél újból a, fésűre van szüksége, úgyhogy a fésűt le kell tennie és újból a kefét veszi kézbe. 10 Egy hajforma teljes átfésülésénél és át­kefélésénél, a fésű és kefe e cseréje átla­gosan 8—10-szer ismétlődik. A fésűnek és kefének ily folytonos váltogatása a munka folyamatosságát lehetetlenné 15 teszi, ami nagy időpazarlást ~ és kényel­metlenséget jelent. A találmány szerinti fodrászati eszköz a hajformafésülés e hátrányát megszün­teti. Előnyei, hogy a munkát folyama-20 tossá s így gyorsabbá és kényelmesebbé teszi. A- találmány szerint a fésű a kefével együtt egy darabból van kialakítva és pedig úgy, hogy az eszköz egyik végén 25 a fésű, másik végén a kefe van elren­dezve. A két rész rövid nyélszerű rész közbeiktatásával szilárdan vagy old­hatóan van összekötve. A fésű a kefe sörtés, szabad felületének síkjához képest 80 kb. 30°-kai el van forgatva, úgyhogy az eszközt, középső nyélrészén fogva, egy­szerű csuklómozdulattal, váltogatva hasz­nálhatjuk, anélkül, hogy az eszközt az egész formafésülés alatt egyszer is le kel-35 lene a kézből tenni. Egy hajrész fésülését tehát egy mozdulattal azonnal a kefélés követi, úgyhogy a munka, az eddigi mód­szerrel szemben, lényegesen rövidebb idő alatt elvégezhető. A kefesörtók ismert módon közvetle- m nül a kefe tartótestébe vannak megerő­sítve, de elképzelhető olyan kiviteli alak is, melynél a kefe külön darabból van és az az eszköz megfelelő bemélyedésébe van befogva. 45. További kiviteli alakjánál a fésűsrész rúdalakú nyúlványban folytatódik, mely az egyes hajtincseknek igazítására, elhe­lyezésére való. E nyúlvány a keferész végén is _ elhelyezhető. . 50> A rajz a találmány több példaképeid kiviteli alakját • tünteti fel, melyektől a gyakorlatiban, lényegüknek módosítása nélkül, el is térhetünk. Az 1. ábra az, eszköz távlati képe. A 55-2. ábra az eszköz, elölnézete, a fésüs^ rész felől tekintve. A 3. ábra az eszköz másik kiviteli alak­jának felülnézete, az eszköz tartótestébe •helyezett, kivehető kefével. A 60* 4. ábra az eszköz további kiviteli alak­jának távlati képe. Az (1) kefe a (2) fésűvel egy darabban van egyesítve. A két részt középen rövid, nyélszerű (3) rész köti össze. A kefe sortéi 65-közvetlenül az eszköz (4) tartótestébe van­nak erősítve. (1. ábra). A (2) fésű az (1) kefe sörtésfelületéinek síkjához képest a. szöggel el van 'forgatva. Az a szög körül­belül 30°, mely kb. a kézcsukló legna- 70> gyohb élfargáisi szögének felel meg, úgy­hogy az eszközt a középen fogva, egyszerű csuklómozdulattal a kefés- vagy fésűrész. váltogatva, munkahelyzetbe hozható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom