123388. lajstromszámú szabadalom • Kerékpáráttétel kétféle sebességre
2 133388. (8) golyócsapágyat, valamint a (3) hotnlokkereket, kimozdulás- ellen a (9) csavaranya "biztosítja. A (3) hoinlokkerók azonban, felé-kelés 'helyett, maga is felerősít-5 hető csavarosán a (2) tengely vég re. Az >(5) és (6) szabadon futó tárcsa kerületébe a 00) i6s .(11) golyóí'ószkek vannak esztergálva, Ezekben van ágyazva golyókon szintén szabadon futóan a (12) láne-10 koszorú, moly .benyúlik az (5) éü (6) szabadon futó tárcsa közé és kiszélesített belső kerületébe a (13) belső fogazat van vágva. A (2) tengelyvégre ékelt (3) honilokke-15 rék és a (12) lánckoszoilú közötti kapcsolatot az (5) és (6) tárcsák között elrendezett két oly egymással kapcsolódó (14) és (15) bolygófogaskerék létesíti, melyeknek egyike, a (14) kerék, a '(3) homlokkerék 20 fogazatába, másika, a (15) kerék, a (.12) lánckoszorú (13) fogazatába kapaszkodik. A (14) és (15) bolygókerekek az (5) és (6) tárcsákba illesztett (16), illetve (17 tengelyen, golyóscsapágyakban vannak ágyaz-25 va. Elrendezésük természetesen radiális is lehet. A találmánybeli kétféle áttétel lehetővé tóteléhez most mái az szükséges, hogy szilárd kapcsolatot létesítsünk egyik eset-80 ben a (12) láncikoszorú és az (1) hajtótengely között, amikor is minden közbeiktatott áttétel nélkül együtt forogni kénytelen a lánckoszorú a hajtótengellyel, a másik esetben pedig az szükséges, hogy az 35 (5) és (6) szabadon futó tárcsákat rögzítsük meg a kerékpárvázhox képest, amikor is a (12) lánckerék oly kisebb for. dulattal kénytelen járni, amekkora a Imjtótengelyre ékelt (3) homlokkerók és a 40 (12) lánckerék belsőfogazatú koszorúja áttételi viszonyának [megfelel. Az (1) hajtótengely és a (12) lánckerék közötti szilárd kapcsolat legcélszerűbben valamelyik bolygőkeréknek az (5) és (6) 45 tárcsákhoz való rögzítésével vihető keres'ztül. Ennek lehetővé tételem az (5) ós (6) tárcsák között egy tangentiális irányban elmozdítható oly (18) rögzítőnyelv van ágyazva, melynek egyik vége a boly-50 gókerekek foghézagaiha illő (19) fogazattal van ellátva ós amelynek fogazott végét az, ugyancsak az. (5) és (6) tárcsákban ágyazott (20) rugó a (15) bolygókerék foghézagaiban benyomva tartja. A (21) pec-55 kek a (18) rögzítőnyelv vezetékeit képezik az (5) tárcsában. A (18) rögzítőnyelv kikapcsolása ós azzal egyidejűleg az (5) ós (6) tárcsáknak a kerékpárivázlhoz rögzítése, találmányszerűén, a (18) rögzítőnyelvnek egy, a ke- 60 rékpárvázon elrendezett rúdba ütköztetésével történik. Ennek lehetőségére a (6) tárcsában a (18) rögzítőnyelv mozgásirányának megfelelő irányú hosszúkás (22) kivágás van, 65 melyen keresztül a (23) ütköző van a (18) rögzítőnyclvbez csavarozva. A (22) kivágás hossza úgy van megszabva, hogy a (18) rögzítőnyelvnek éppen annyi mozgást biztosítson, .amennyi, elegendő a rögzítő- 70 nyelvnek a (15) bolygókeriék fogazatából való kikapcsolódására. A (23) ütközőben oly (24) üreg van kialakítva, melynek teteje és a forgásirányba eső vége nyitott, a másik vége és a két oldala, pedig zárt. 75 Az ütközőnek mind a két oldalára egyegy (25) és (26) lemezrugó Ar an csavarozva, melyeknek (27) és (28) végei derékszögben úgy vannak meghajlítva, hogy a (23) ütköző nyitott végét kissé takarják. 80 A kerékpárvázon a lánckerék síkjá.ra merőleges irányban kitolható és a (23) ütköző körívébe: eső, oly keresztmetszetű (29) rúd van. elrendezve, mely pontosan beleillik a (23) ütköző (24) üregébe. A (29) 85 rúdnak a forgásiránnyal szembe eső oldala ékalakú. A szerkezet működése most már a következő: Ha a közvetlen áttételt kívánjuk hasz- 90 nálni, a (29) ríudat az ábrákban rajzolt hátra húzott állásába állítjuk, úgy hogy az a (23) ütközővel ne érintkezhessek. (A 4. ábrában vázolt helyzet). Ebben az esetben a (18) rögzítőnyelv a (15) bolygóké- 95 rék elforgását az (5 és 6) tárcsákhoz képest megakadályozza, aminek •következtében a (12) látiékoszorú is együtt forbgni kénytelen az (1) hajtótengellyel. Ha a lassító áttételre akarunk átvúl- 100 tani, akkor a (29) rudat kitoljuk a (6) tárcsa felé. Ekkor a forgásban levő (23) ütköző megütközik a (29) rlndban olyképpen, hogy a keresztmetszetében ékalakú (29) rúd szétfeszíti a (27) és (28) rugóvé- 105 geket és benyomul a (23) ütköző (24) üregébe. Ennek megtörténtével a (27) és (28) rugóvégek "ismét visszaugranak eredeti helyükbe s a (23) ütközőt szilárdan a (29) • rúdhoz rögzítik. Az (5) ós (6) tarosa azon- 110 ban még tovább fordul addig, míg a (22) kivágás (30) éle is neki nem fekszik a (23) ütközőnek. Ez a relatív elmozdulás elegendő- ahhoz, hogy a (18) rögzítőnyelv kikapcsolódjék a (15) bolygókerékből és 115 hogy a (12) lánckoszorú hajtása a (3, 14, 15) homlokkerekcken át, lassítva történhessék.