123388. lajstromszámú szabadalom • Kerékpáráttétel kétféle sebességre

2 133388. (8) golyócsapágyat, valamint a (3) hotn­lokkereket, kimozdulás- ellen a (9) csavar­anya "biztosítja. A (3) hoinlokkerók azon­ban, felé-kelés 'helyett, maga is felerősít-5 hető csavarosán a (2) tengely vég re. Az >(5) és (6) szabadon futó tárcsa kerü­letébe a 00) i6s .(11) golyóí'ószkek vannak esztergálva, Ezekben van ágyazva golyó­kon szintén szabadon futóan a (12) láne-10 koszorú, moly .benyúlik az (5) éü (6) sza­badon futó tárcsa közé és kiszélesített belső kerületébe a (13) belső fogazat van vágva. A (2) tengelyvégre ékelt (3) honilokke-15 rék és a (12) lánckoszoilú közötti kapcso­latot az (5) és (6) tárcsák között elrende­zett két oly egymással kapcsolódó (14) és (15) bolygófogaskerék létesíti, melyeknek egyike, a (14) kerék, a '(3) homlokkerék 20 fogazatába, másika, a (15) kerék, a (.12) lánckoszorú (13) fogazatába kapaszkodik. A (14) és (15) bolygókerekek az (5) és (6) tárcsákba illesztett (16), illetve (17 tenge­lyen, golyóscsapágyakban vannak ágyaz-25 va. Elrendezésük természetesen radiális is lehet. A találmánybeli kétféle áttétel lehető­vé tóteléhez most mái az szükséges, hogy szilárd kapcsolatot létesítsünk egyik eset-80 ben a (12) láncikoszorú és az (1) hajtóten­gely között, amikor is minden közbeikta­tott áttétel nélkül együtt forogni kényte­len a lánckoszorú a hajtótengellyel, a má­sik esetben pedig az szükséges, hogy az 35 (5) és (6) szabadon futó tárcsákat rögzít­sük meg a kerékpárvázhox képest, ami­kor is a (12) lánckerék oly kisebb for­. dulattal kénytelen járni, amekkora a Imj­tótengelyre ékelt (3) homlokkerók és a 40 (12) lánckerék belsőfogazatú koszorúja áttételi viszonyának [megfelel. Az (1) hajtótengely és a (12) lánckerék közötti szilárd kapcsolat legcélszerűbben valamelyik bolygőkeréknek az (5) és (6) 45 tárcsákhoz való rögzítésével vihető ke­res'ztül. Ennek lehetővé tételem az (5) ós (6) tárcsák között egy tangentiális irány­ban elmozdítható oly (18) rögzítőnyelv van ágyazva, melynek egyik vége a boly-50 gókerekek foghézagaiha illő (19) fogazat­tal van ellátva ós amelynek fogazott vé­gét az, ugyancsak az. (5) és (6) tárcsákban ágyazott (20) rugó a (15) bolygókerék fog­hézagaiban benyomva tartja. A (21) pec-55 kek a (18) rögzítőnyelv vezetékeit képezik az (5) tárcsában. A (18) rögzítőnyelv kikapcsolása ós az­zal egyidejűleg az (5) ós (6) tárcsáknak a kerékpárivázlhoz rögzítése, találmány­szerűén, a (18) rögzítőnyelvnek egy, a ke- 60 rékpárvázon elrendezett rúdba ütközteté­sével történik. Ennek lehetőségére a (6) tárcsában a (18) rögzítőnyelv mozgásirányának meg­felelő irányú hosszúkás (22) kivágás van, 65 melyen keresztül a (23) ütköző van a (18) rögzítőnyclvbez csavarozva. A (22) kivá­gás hossza úgy van megszabva, hogy a (18) rögzítőnyelvnek éppen annyi mozgást biztosítson, .amennyi, elegendő a rögzítő- 70 nyelvnek a (15) bolygókeriék fogazatából való kikapcsolódására. A (23) ütközőben oly (24) üreg van kialakítva, melynek te­teje és a forgásirányba eső vége nyitott, a másik vége és a két oldala, pedig zárt. 75 Az ütközőnek mind a két oldalára egy­egy (25) és (26) lemezrugó Ar an csava­rozva, melyeknek (27) és (28) végei derék­szögben úgy vannak meghajlítva, hogy a (23) ütköző nyitott végét kissé takarják. 80 A kerékpárvázon a lánckerék síkjá.ra me­rőleges irányban kitolható és a (23) üt­köző körívébe: eső, oly keresztmetszetű (29) rúd van. elrendezve, mely pontosan beleillik a (23) ütköző (24) üregébe. A (29) 85 rúdnak a forgásiránnyal szembe eső ol­dala ékalakú. A szerkezet működése most már a kö­vetkező: Ha a közvetlen áttételt kívánjuk hasz- 90 nálni, a (29) ríudat az ábrákban rajzolt hátra húzott állásába állítjuk, úgy hogy az a (23) ütközővel ne érintkezhessek. (A 4. ábrában vázolt helyzet). Ebben az eset­ben a (18) rögzítőnyelv a (15) bolygóké- 95 rék elforgását az (5 és 6) tárcsákhoz ké­pest megakadályozza, aminek •következté­ben a (12) látiékoszorú is együtt forbgni kénytelen az (1) hajtótengellyel. Ha a lassító áttételre akarunk átvúl- 100 tani, akkor a (29) rudat kitoljuk a (6) tárcsa felé. Ekkor a forgásban levő (23) ütköző megütközik a (29) rlndban olykép­pen, hogy a keresztmetszetében ékalakú (29) rúd szétfeszíti a (27) és (28) rugóvé- 105 geket és benyomul a (23) ütköző (24) üre­gébe. Ennek megtörténtével a (27) és (28) rugóvégek "ismét visszaugranak eredeti helyükbe s a (23) ütközőt szilárdan a (29) • rúdhoz rögzítik. Az (5) ós (6) tarosa azon- 110 ban még tovább fordul addig, míg a (22) kivágás (30) éle is neki nem fekszik a (23) ütközőnek. Ez a relatív elmozdulás ele­gendő- ahhoz, hogy a (18) rögzítőnyelv ki­kapcsolódjék a (15) bolygókerékből és 115 hogy a (12) lánckoszorú hajtása a (3, 14, 15) homlokkerekcken át, lassítva történ­hessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom