123362. lajstromszámú szabadalom • Érzéstelenítő segédeszköz és eljárás annak készítésére

Megjelent 1940. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍR AS 123363. SZÁM. IV/h/3. OSZTÁLY. — K. 14631. ALAPSZÁM. Érzéstelenítő segédeszköz és eljárás annak készítésére. Dr. Kőszeg: Ferenc fogorvos, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi január hó 16-ika. A bőr érzéstelenítésére gyakorlatilag csak érzéstelenítő hatású anyagokat tartalmazó oldatoknak a bőr alá való befecskendezését használják. Ennek az érzéstelcinítő mód^-5 szernek az a hátránya, hogy az érzéstelenítő oldat egész mennyiségét hirtelen viszik be a szervezetbe, ami a iőrt felduzzasizÉjia, s-esetleges utólagos fertőzések iránt.hajlamosabba teszi. 10 ^.z ilyen befecskendezésre szánt érzéstelenítő oldatok az érzéstelenítő hatás tartárnának megnyújtása, tehát az oldat felszívódásának lassítása céljából az érzéstelenítő anyagon kívül érszűkítőhatású 15 anyagokat is tartalmaztak, mint amilyen pl. az adrenalin és hasonló anyagok. Az ilyen oldatoknak az volt a hátránya, hogy savas kémhatásúaknak kellett lenniök, mert az adrenalin vízben oldva lúgos kö-20 zegben már aránylag rövid állás után is oxidálódik. Az ilyen savas kémhatású oldatok hátránya viszont, hogy a szövetekre káros hatást fejtenek ki. A találmány ezeknek a hátrányoknak el-25 kerülését célozza. Ismeretes volt már gyógyszereknek a bőrön vagy a nyálkahártyán át a szervezetbe való bevitele olyan módion, hogy a zsírtalanított érzéstelenítendő bőrfelüleitre a 30 gyógyszer vizes oldatát tartalmazó felszívóképes anyagrétegét, pl. papírlapot és e fölé egy elektródát helyeztek, míg a másik elektródát a test egy másik felületére illesztették s ezután egyenáramot bocsátottak az 35 elektródákon keresztül, melynek hatására a gyógyszeroldat az említett anyaglapról a bőrön keresztül a szervezetbe vándorolt. Ilyen módon különösen bőiiágító hatású anyagokat, mint pl. hisztamint vittek be a szervezetbe reumás fájdalmak megszün- 40 letése céljából. A találmány értelmében a bőr órzéster lenítése céljából a hisztamin stb. bevitelére már eddig is használatos elektroforetikus módszert alkalmazzuk s ennek a . móct- 45 szernek a foganatosításánál segédeszköz gyanánt használjuk a találmány tárgyát, mely egy olyan felszívóképes lap, pl. papírlap, mely száraz állapotú, víziben oldható érzéstelenítő anyagot és ugyancsak 50 száraz állapotú, vízben oldható érszűkítő anyagot tartalmaz. A találmány tárgyának előállítására pl. olyan oldatot készítünk, mely cm3

-ként 0.040 novokaint, 55 0.020 pantokaint, 0.0002 adrenalint és 0.007 konyhasót tartalmaz vizes oldatban. Ebbe az oldatb|a mártjuk a felszívóképes anyaglapot, pl. pa- 60 pírlapot, szövetet, textilanyagrétegeit stb., melyet átitatása után mérsékelt hőfokon, pl. szobahőmérséken, levegőn vagy célszerűblben oxigénmentes légkörben vagy va/kuumban megszárítunk. Az ilyen módon 65 elkészült száraz lap — a készítésnél használt oldattal ellentétben — hosszú időn át tárolható anélkül, hogy a benne lévő anyán gok hatóképessége számottevően csökikeiine. A megszárított lapot célszerű mindjárt 70 a szárítás után a rendeltetésszerű felhaszinálásának megfelelő alakú és méretű darabokra szeletelni és ezejket egyenként vagy kis számú darabot tartalmazó halmazokban