123335. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű távolbalátócső
Megjelent 1940. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123335. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — L. 7375. ALAPSZÁM. Nagyteljesítményű távolbalátócső. Kadioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz» A bejelentés napja 1938. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 24-ike. : Míg a közvetlen megfigyelésű távolba,'látócsöveiknól (normálcsöveknél) kb. 500 mikroaimper sugáráramerősség mintegy 3000 voltnál, tehát mintegy 1—2 watt su-5 gárteljesítmény elegendő, addig a vetítési csöveknél tíz-húszszor nagyobb teljesítményt kell az ernyőn elérni. Minthogy az a 'fajlagos emisszió, amellyel valamely izzókatódot állandóan üzemiben lehet tar-10 tani» határozottan előírt anyagállandó i(maximálisan kb. 1 ma mrir-ként), ezért a feladat megoldására egyediili útként a katódafelület megnövelése marad. Minti hogy kb. 20.000 voltnál legalább 1 ma su-15 gáráraimra van szükség, ezért 1—2 mm'-es fcatódfelüllieteket kapunk. Minthogy másrészt a pontnak kb. 0.2 mm átmérőjű nagyságrendet nem szabad túllépnie, ebből a katódától az ernyőig való 1:10-től 20 1:30-ig nagyságrendű lineáris kicsinyítés elektronoptikai feladata adódik. Normálcsöveket eddig eredményesen úgy alakítottunk ki, hogy egy a képpontéval mintegy megegyező átmérőjű pontkató-25 dát közvetlenül egy vagy két elektronoptikai lencsés útján képeztünk le. Emellett az első lenesét többnyire csak kotlimétorfként használtuk a második lencse számára, tehát ez magában még nem adott 30 valódi képet, hanem csupán irányította a Sugaraikat a második lencse nyílására. Kitűnik a fent elmondottak után, hogy ez az út, mely gyakorlatilag sohasem vezet erős képpontkicsinyítéseikre, nagyteljesít-35 ményű csövek építésére már nem járható. , Egyedüli kivezető útként marad e megadott erős kicsinyítésnek két olyan egyes kicsinyítésre való felbontásia, melyek közül az első, mintegy 1 / 3 — 1 U nagyságú, a katódát mindemökelőtt egy keresztezési 40 pontban 'képezi le, míg a második ezt a keresztezés! pontot a képpontba képezi le. A nagyteljesítményű csőnek tehát Olyan két lencserendszerből kell állania, melyek között valódi közbenső kép keletkezik. 45 ily fajta keresztezési pontú csövek az irodalomban már ismételten le vannak írva. Lényegében az alapvető Zworykinféle bemerülési lencsének is nevezett elrendezést, mely lapos katódából, lyukas 50 rácsrekesztőből és lyukas anódából áll, mindig megtartották. Több kivitelező bebizonyította, hogy e bemerülési lencse gyújtótávolsága a vezérléskor állandóan változik, miáltal a. keresztezési pont hely- 55-zete és nagysága folyton vele együtt változik és hogy ennek folytán az ernyőn állandó képpontátmérő többnyire nem érhető el. Ilyfajta csöveknél ezért a pontősszehúzódás zavaró hatása,, azaz a pont- 60 nak kitágulása vagy összehúzódása mutatkozik a vezérléskor. A találmány különleges merülési rendszerrel és különleges erre következő optikával kivitelezett cső, amelyre jellemző, 65 hogy a merülési rendszernek üreges katódája, míg az erre következő optika külön berendezéseket tartalmaz oldalra kitérő ^katódsugarak elkerülésére. A keresztezési pontot tartalmazó nagy- 70 teljesítményű cső másik foganatosítása, melynek bemerülési optikája az ismerttől (teljesen eltér, abban van, hogy az első szívóanódára vezetett feszültséget oly
