123289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék áramló gázmennyiségek mérésére
4 133289. összetevője. Az- ellenállások és a manométerszárak megfelelő méretezésével könnyen elérhető, hogy az egymással párhuzamosan kapcsolt, egymással ellen-S kező értelemben változó ellenállások egyúttal egymással fordítva arányosan változzanak, pl. olyképpen, hogy a higanyfelszin feletti (r^ és (r2 ) ellenállások összege bármely higanyfelszinállás mel-10 lett állandó maradjon, vagyis az egyik növekedésének a másik azonos értékű • csökkenése feleljen meg. és megfordítva. Á 2. ábra a találmány szerinti készüléknek egy, kriptonmennyiseg mérésére 15 alkalmas, gyakorlati foganatosítási alak. ját mutatja. A manometer ennél a készüléknél az (A) és (B) üvegcsövekből áll, amelyeket alul a beforrasztott (E) elektródával ellátott (C) üvegcső köt össze. 20 A manométerszárakat alkotó (A, B) csö, vek és a (G) kripton vezetéknek a (K) 'hajszálcső előtti, illetve utáni részei közé higanynak a (G) vezetékbe jutását meggátló, önmagukban véve ismert (S) szűrő-25 ket,, pl. jénai frittüvegsZűrőket iktatunk. , A kriptonáramba netalán mégis belekerült higanygőzmennyiséget abból, előnyösen a mérőkészülék utáni megfelelő hűtőben végzett, kifagyasztással távolít-80 hatjuk el. Az (Bj) és (B2) ellenállásokat , alkotó, higanytálló fémből, illetve ötvözetből, pl. krómnikkel-ötvözetből, készült huzalt az (A, B) csövekben rögzített (P) szigetelőrudakra, célszerűen az 35 e rudakon levő megfelelő hornyokba, csévéljük, az így kapott ellenállások felső ""' végeit pedig az (A, B) üvegcsövek felső végébe olvasztott, pl. rézbevonatú huzalból álló, vezetőkön át kivezetjük. 40 Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó készülékkel a (G) vezetéken átáramiott összes gázmennyiséget óhajtjuk mérni, az (R2 ) mérőellenáilás áramkörébe ismert rendszerű ampéreóra-számlálót iktatunk. 45 Az e számláló által jelzett, rajta átfolyó árammennyiség mértéke a (G) vezetéken áthaladt gázmennyiségnek. Hogy e kettő közötti, egyszerű, célszerűen lineáris, összefüggést kapjunk, azaz, hogy pl. 50 1 liter vagy célszerűbebn 1 kilogramm gázmennyiség átáramlásakor a műszer, illetve számlálómű mindig 1 osztással forduljon tovább, és így pl. 1 kilogrammóra gázmennyiségnek 1 milliampéreóra 55 árammennyiség feleljen' meg, a marométerszárakban levő ellenállásokat a találmány értelmében a következőkben jsmertetett különleges* módon alakítiuk ki. Figyelembevesszük azt, hogy a higany- 6 felszinkülönbség emléletileg a gázvezetéken átáramló gázmennyiség négyzetével, a számlálón átfolyó árain erőssége pedig az (r2 +R 4 ) ellenállás reciprok értékével arányos. A (B) inanoinéterszár higany- 6 felszínének az (ra ) ellenállás nagyságát, és így az (M) számlálón áthaladó áram erősségének reciprok értékét, megszabó magassága tehát elméletileg szintén a . mérendő gázmennyiség négyzetével ará- 71 nyos. Az ellenálláshuzalt ezért a találmány szerint folytonosan növekvő emelkedésű, azaz ritkuló menetekben, pl. úgy csévéljük a (P) szigetelőrúdrai hogy az átáram-. 7; lőtt gázmennyiség négyzetével arányos higanyfelszinemelkedés az (r2 ) ellenállásnak az (Yi+R3 ) ellenálláshoz képesti oly csökkenését hozza létre, hogy az ezáltal megszabott mérőáramerősségváltozás 8 végeredményben egyenesen arányos legyen a (G) vezetéken átáramiott gázmennyiség változásával. Az (A) manométerszárban levő (R,) ellenállást legcélszerűbben az előbbivel 8 azonos módon készítjük és úgy helyezzük el, hogy ez az (R2 ) mérőellenállással, az (O) higanyfelszinhez képest szimmetrikus legyen. Az érvényesülő (rx ) és (r 2 ) ellenállások összege ebben az esetben 9 ennekfolytán mindig állandó, ami azt jelenti, hogy ezek az ellenállások egymással fordított arányban változnak". A gázmennyiséggel mindig arányos mérőárámnagyságot azonban csakis az egyik manó- 9 méterszárban levő ellenállás különleges kialakításával is elérhetjük. A gyakorlatban úgy járunk el, hogy a gázmennyiség a higanyfelsziriállás közötti összefüggést adott készülékre kísér- 1 letileg számszerűen meghatározva, minden higanyfelszinállásra kiszámítjuk azt a mérőellenállásértéket, amely a kérdéses higanyfelszinhez tartozó gázmennyiséggel kívánt módon összefüggő, előnyösen 1 egyenesen arányos mérőáramot határoz meg. A higanyfelszinállások és a hozzájuk tartozó, elérni kívánt nagyságú ellenállások közötti összefüggést feltüntető görbe egyúttal a higanyfelszinállások és 1 az ellenállás menetemelkedései közötti összefüggést is adja, minthogy az ellenállás értékének változása a menetemelkedések változásával arányos. E görbét poláris diagrammban felrajzolva olyan 1
