123286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti részletmásolatok előállítására többszínű másolási előtétekből
-4-A2HU. lag a többi festékeknek is lényeges elnyelésük van. llymódon a másolandó kép különösen magas részletgazdagságot mutat és ezt a másolatban normális értékre 5 hozzuk, miközben a másolatot alacsony Y értéknél hívjuk elő. Az optimális festéktöménységeket, amelyek a legkedvezőbb eredmények eléréséhez szükségesek, quantitativ st következő-10 képen számíthatjuk ki: Az egyenletéket (la)-tól (3e)-ig úgy oldjuk meg, hogy az egyenlet egyik oldalán két Y érték viszonya álljon. így a következő egyenleteket kapjuk: 15 f k'n.D"ii Y' k'"ra .d'; ni • in r". P"'in in • d"m r. ni D"'„i (4a) (5a) (6a) Í k"i D'r Y" k'i. d"ii y' k'"i • D'j Y'" k'i d'"i Y"_k"'n • F'n r k"n.4'"ii (4b) (5b) (6b) Az optimális feltételek ezeknek az egyenleteknek az alapján analitikusan 20 vagy még kényelmesebben grafikusan Y' Y' meghatározhatók. A 6. ábrán a -7-, -7^ Y Y stb viszonyok mint d"i, d'n, d'"i és d'm stb. függvényei vannak ábrázolva. Egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy 25 a kívánt szabályos képek D'i, D"ii, D'"m maximális sűrűsége minden esetben 2-vel egyenlő. Egyébként a rajzi ábrázolásnak a festékek (k) értékeit vettük alapul, melyek a 4. ábrán vannak ábrázolva és 30 pedig azokat a (k) értékeket választottuk, melyek a másolófényuek választott hullámhosszúságoknak X'==405[JI.[A, l"=b08[t.[L és X"=5=610-4p.(jL felelnek meg. A (4a, 5a) és (6a) egyenletek mint egye-35 nes vonalak szerepelnek, melyek a koordinátarendszer 0 pontján mennek keresztül, míg a (4b, 5b) és (6b) egyenletek a választott ábrázolási mód következtében, mint derékszögű hyperbolák szerepelnek, 40 melyek közül az (5b) egyenletnek megfelelő hyperbola összeesik a koordináta tengelyekkel, mert a sárgia festék elnyelési együtthatója, k"i, a X" = 610 ftfi hullámhosszúságú másolási fényben gya-4.5 koiiatiiag nullával egyenlő. Mivel a (4a) és az (5a) egyenesek abszcisszái már alacsony ordináta értékeknél nagy értékeket vesznek fel, csak úgy kaphatunk csekély sűrűségű szabálytalan képeket, ha YY'~ f)0 tői erősen különbözik és a kettőnek a viszonya igen csekély tört. y' és y" -nek is erősen küiönbözniök kell egymástól, mivel viszonyuknak szintén kis törtnek kell lennie. A gamma értékek szabad megválasztása gyakorlatilag á fényképészeti 55 módszerekre való tekintettel korlátozva van. f Pl. lehetetlen volná két gamma értéket úgy választani, hogy viszonyuk kb 1:100-hoz lenne. Ha pl. olyan gamma értékekre vagyunk korlátozva, melyek 60 mintegy 0,7 és 2,3 között fekszenek, úgy a viszonyok egyrészt——=0.3 es J~X—Ö.Ö "á.A U. / határoik között f ékszernek. Természetesen olyan gammaért ékeknél is előhívhatunk, melyek még az adott határokon 65 kívül fékszenek, ezáltal a variációs lenétőség a gamma hányadosok között megnagyobbodik. A (4a) egyenesvonal és a (4b) hyper- •• bola a gamma viszonyok befolyását mu- 70 tatják .a szabálytalan képek d'n és d"i sűrűségére és a 6. ábra. azt mutatja, hogy mindkét szabálytalan kép a (4a) egyenes vonal és a (4b) hyperbola metszőpontjában egymással egyenlő és hogy ezeknek 7& a képeknek az egyenlősége akkor jön r = 0.29. létre, ha -„Y Tehát a két szabálytalan képet, melyek egyrészt a (II) festéknek az (I) festék másolási fényében való zavaró befolyása 80 által, másrészt az (I) festék (II) másoíófényének zavaró befolyása által keletkéz-* nek, egyenlővé tehetjük, ha az (I) festéket, a sárgát, kék fénnyel másoljuk és a másolatot y' = 0,6 vagy 0,8-nál hívjuk elő 85 és ih(a a (II) festéket (bíborvöröset) zöld fénnyel másoljuk és az így nyert másö- *"" latot Y" = 2,1, ill. 2,8-nál hívjuk elő, mért 0,2/2.1 épúgy, mint 0,8/2.8, 0.29 értéket aá,! melynél mindkét szabálytalan kép 90 egyenlő. y' Ha így a -.. viszonyt választottuk, úgy r r r VIT még fennáll minden lehetőség a nál. Ha azonban ~ értékét megválaszt- 9Í szony vagy viszony megválasztásajuk, úgy Y> értéke nem választható többé szabadon, hanem Y .V i" - Y'"-Y' °29 egyenlet határozza meg, ^=3.45
