123286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti részletmásolatok előállítására többszínű másolási előtétekből
12 »'48«. hosszúság, amelyre vonatkozólag az elnyelések viszonya maximum, gyakran különbözik azoktól a hullámhosszúságoktól melyeknél maga • az elnyelés vagy az el-5 nyelések különbsége maximális, a' találmány keresztülvitelénél a 'másolási fényt az illető festékek elnyelési maximumától, Vagy az elnyelési különbségek maximumától függetlenül választjuk. 10 Háromszínű képeknél természetesen három másolási fényt használnak és csaknem minden másolási fény nem kívánatos másolatot ad a nem másolandó részletkópekről is. Hogy ezt a /avart lehelő tőleg erkély értékre csökkentsük, az első színű rószletiképhez választott másolási fény mlegválasatásá.nál nemcsak az A' V -r~r viszonyt, hanem az '-—- viszonyt is A 2 A 3 figyelembe kell vennünk. A második 20 színű részletképhez való másolási fényt A". A" Y,r és .JT viszonyok figyelembevételével. A i A j, választjuk és a harmadik másolási fényt A" A" az -T-.-,s és —,-,* viszonyok ügy elembe -vé-A'x A"3 telével. 25 Míg kétszínű képek ecetében fennáll annak .a lehetősége, hogy a másolási -fényt pontosan az elnyelési viszonyok maximumának a hullámhosszból válasszuk, addig háromszínű képeknél nem lehetsé-80 ges egyidejűleg két maximumot összeegyeztetni. Ezért a jelen .találmány alapján háromszínű képeknél minden részletképhez olyan másolási fényt választunk, melynek hulláimhossza lehetőleg pontosan A 35 egyezik a két - elnyelési viszony ki sebbikónek a maximumaival. Ez, gyakran áll. olyan fényre vonatkozólag, melynek 'hullámhosszúsága azon görbék metszési pontjának felel meg, melyek az elnyelé-40 sek hányadosát a hullámhosszúságtól való függőségben ábrázolják. Ilyen görbék pl. a 9. és 10. ábrákon vannak ábrázolva. .Világos, hogy egyidejűleg az elnyelési tényezőnek is elég nagynak kell lennie a 45 másolási fényre nézve úgy, hogy annak a színes részíetképnek, melynek másolása kívánatos, fénymennyiség viszonylagosan sokkal nagyobb részét kell elnyelnie, mint a többi színes részletképnok. A ta-50 lálmány keresztülvitelénél tehát a keresztül bocsájtott fény-mennyiségnek ezt a viszonyát, vagyis az elnyelések különbségét is figyelembe kell vennünk a másolási fények megválasztásánál, melyek szamára az elnyelések hányadosának lehe- 55 tőleg nagynak kell lennie. Először az egyszerűség kedvéért azt az előnyt vázoljuk, mely azáltal adódik, hogy a másolási fényt az elnyelési hányados maximumának megfelelően vá- m lasztjuk és azután megmutatjuk, hogy . mi módon biztosítható emellett a szükséges elégséges elnyelés. Az 1. ábrán ábrázolt elnyelési görbék — az optikai sűrűségnek a hulláimhossz- t5 tói való függése — patentkék A (Schutz Farbstofftabellen 1931. évi 7. kiadás 826. sz.)-ra vonatkozólag 0.44 g/m3 töménységben és szurokok I-re vonatkozólag (Hübl: „Die Liehtfilter" 1921, Halle/Saale, 2. ki- 70 adás, Tafel Ic) 08 g/m3 töménységben, kölcsönösen igen erősen íédik egymást és két festékanyagnak felelnek meg, melyek az emberi szem számára igen hasonlók. 75 A 2. ábrán e két festék elnyelésének a különbsége van ábrázolva és itt látjuk, hogy a különbségek maximumai az elnyelések maximumiával szemben nincsenek lényegesen eltolódva. Másrészt a vi- 80 saonyok maximumai, mint azt a 3. ábra mutatja, lényegesen el vanniak tolódva az. elnyelések maximumával szembein. A viszonyok -maximumai kb. 500 és 655 p. ^-nél fekszenek (lásd 3. ábra), míg az elnyelé- 85 sek maximumai 570 ós 645u.(x-nél ós a különbségek maximumai 565 és 645 ^ [/,-nél. Ennélfogva a jelen találmány alapján ezekből a festékekből felépített kétszínű kép másolásánál az egyik festékkép szá- 90 mára 670 u ;x hullámhosszúságú fényt, a másik festékkép számára pedig 508 [A JA hullámhosszúságú fényt választunk, ha a képben előforduló maximális festéktöménység az első ábra elnyelési görbéje- 95 nek felel meg. A „maximális töménység" kifejezést a következő leírásban és a szabadalmi igénypontokban abban azt értelembenhasználjuk, hogy az a festékanyag tö- 100 mónyséjgéneik a különbségét jelenti a má- -solási előtét legvilágosabb; és legsötétebb helyein, akkor is, ha a legvilágosabb helyek még színezettek. A kép „legvilágosabb" és „legsötétebb" helyein azokat a 105 helyeket értjük, amelyek annak a maximális és minimális sűrűségnek felelnek meg, melyeket a fényképészeti anyag visszaadhat, nem pedig valamely tárgy legvilágosabb és legsötétebb helyeit, mely 110 számára ez a köz csekély lehetne. To-
