123285. lajstromszámú szabadalom • Elektronerősítő eljárás és berendezés

9 123385. 6. ábra a 3. ábrával azonos ábrázolás­ban oly csövet tüntet fel, amelyben a mágneses mezők helyett elektrosztatikai vezetőmezők vannak. A 5 7, ábra a 6. ábra szerinti csőbei} alkal­mazott anóda oldalnézete. A 8. ábra a telítési területben működő elektronsokszorozót mutat, amelyet pri­mérelektronforrásul használunk. A 10 9. ábra a találmány szerinti sztatikái sokszorozót mutat. A találmány szerinti eljárás nagy voná­sokban abból áll, hogy elektronáramot felváltva szekundérelektron kibocsátással 15 létesített sokszorozásnak és gyengítésnek vetünk alá, amikoris a gyengítés előnyö­sen (de nem szükségképen) közelítően ugyanolyan fokú, mint a sokszorozás, úgyhogy a kivezetési áram nagyság-20 rendje nem nagyon különbözik a be­. vezetési áramétól, bár a cső belsejében igen nagyfokú sokszorozás mehetett vég­be. Gyengítésen ebben a leírásban az elektronok számának csökkentését értjük. 25 A találmány értelmében a megerősí­tendő jellel a két eljárás egyikének mér­vét vagy hatását változtatjuk meg. A következőkben részletesen leírandó be­rendezésben az ingasokszorozási alapelv 30 szerint történik sokszorozás. A berende­zésben az elektronáram sokszorozására és ezt követő gyengítésére való eszközö­ket alkalmazunk, amikoris a gyengítés a megerősítendő jelnek megfelelően vál-35 toztatható. Ezenkívül a berendezés olyan eszközöket is tartalmaz, amelyek az elek­tronáramot oly képen vezetik, hogy elő­nyösen az egész elektronáram azonos számú sokszorozásban és gyengítésben 40 részesül. Azt találtuk továbbá, hogy az itt leírt eljárás általános jelentőségű és egyaránt alkalmazható sztatikái és inga­erősítőknél. Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett ki-45 viteli alaknál a berendezés szokásos szer­kezetű (1) légtelenített edényt tartalmaz, amelynek tengelyirányban elrendezett, rúdalakú (2) anódája és ezt körülvevő (3) elektródája van, amely a szokásos 50 módon falbevonat lehet. A csőnek to­vábbá (4) lábrésze van oly érintkező­peckekkel, amelyekkel a cső belsejében lévő különböző elektródák kapcsolódnak. Az anódát három egymástól elszigetelt 55 (7, 8, 9) elektróda veszi körül, amelyek mindegyike 120°-os ívre terjed ki, úgy­hogy az elektródák együtt hengeres be­rendezést alkotnak, amint az az 1. és 2. ábráin látható. A (7) és (8) elektródák elektronokat át nem engedő fémből van- 60 nak és belső felületüket alkalmas anyag­ból, pl. céziumból vájó bevonat révén siekundéfelektronok leadására érzékeny­nyé tesszük. A hengerszektórokat alkotó elektródák egyikében^ a (9) elektródában 6f> több nyílás van, amelyeket (10) háló vagy rács fed le. Mindhárom (7, 8) és (9) elektródán több (11) toldat van, amelyek egymáshoz viszonyítva olyan elhelyezé­sűek, hogy az egyes toldatok egymással 7" a hengeres berendezésen, annak felső végétől áz alsóig áthatoló, csavarvonal­alakú csatornát alkotnak, amely az anó­dát kis távolságban körülveszi, Ha az egyes elektródákra a később leírandó 7f> módon potenciálokat viszünk fel, akkor e toldatok hatására elektrosztatikai kon­centráló mező keletkezik, amely az elek­tronokat a csavarvonalalakú csatorna hengeres falára téríti el. Egyes elektronok go valószínűleg a toldatokra is ütköznek, de ez a körülmény a fokozatonként! haté­kony sokszorozást csak_ kismértékben csökkenti és ez a csökkenés a gerjesztő; feszültség növelésével könnyen kiegyen- gr> líthető. A (10) rácsokat előnyösen a (9) elektródán váltakozó toldatpérok között helyezzük el. A toldatok és rácsok kölcsönös hely­zete jobban látható a 3. ábrán, amely a go három elektródát síkba fejtve mutatja. A szaggatott vonalak a toldatok csavar­vonalas elrendezését mutatják, amelyek a sokszorozón, annak felső végétől az­alsóig végignyúló csatornát alkotnak, 95 amelyben a csavarvonal minden máso­dik meneténél hálóval befedett nyílás van. A henger alsó végén (12) ernyőelektróda van, amelynek ugyanakkora a potenciál­ja, mint azanódáéj továbbá (13> gyűjtő- KO elektróda. Üzemben a csövet (14) mágne­ses tekercs veszi körül, amelyben a (15) áramforrásból vett áram olyan irányban folyik, hogy a mágneses mező az elektród nokat koncentrálja vagy vezesse. 105 E cső kapcsolását a 2. ábra tünteti fel. A (2) anódára a (17) feszültségforrásból jövő nagy pozitív potenciált viszünk. A (3) falbevonatnak valamivel kisebb á potenciálja, amelyet ugyanabból a fe- no szültségforrásból veszünk. Megfelelő (20) rezgéskeltőt alkalmazunk, hogy a CT) elektródán kb. 50 voltos és 40-től több száz MHz-ig terjedő frekvenciájú nagy­frekvenciás potenciált létesítünk (a válta- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom