123285. lajstromszámú szabadalom • Elektronerősítő eljárás és berendezés
9 123385. 6. ábra a 3. ábrával azonos ábrázolásban oly csövet tüntet fel, amelyben a mágneses mezők helyett elektrosztatikai vezetőmezők vannak. A 5 7, ábra a 6. ábra szerinti csőbei} alkalmazott anóda oldalnézete. A 8. ábra a telítési területben működő elektronsokszorozót mutat, amelyet primérelektronforrásul használunk. A 10 9. ábra a találmány szerinti sztatikái sokszorozót mutat. A találmány szerinti eljárás nagy vonásokban abból áll, hogy elektronáramot felváltva szekundérelektron kibocsátással 15 létesített sokszorozásnak és gyengítésnek vetünk alá, amikoris a gyengítés előnyösen (de nem szükségképen) közelítően ugyanolyan fokú, mint a sokszorozás, úgyhogy a kivezetési áram nagyság-20 rendje nem nagyon különbözik a be. vezetési áramétól, bár a cső belsejében igen nagyfokú sokszorozás mehetett végbe. Gyengítésen ebben a leírásban az elektronok számának csökkentését értjük. 25 A találmány értelmében a megerősítendő jellel a két eljárás egyikének mérvét vagy hatását változtatjuk meg. A következőkben részletesen leírandó berendezésben az ingasokszorozási alapelv 30 szerint történik sokszorozás. A berendezésben az elektronáram sokszorozására és ezt követő gyengítésére való eszközöket alkalmazunk, amikoris a gyengítés a megerősítendő jelnek megfelelően vál-35 toztatható. Ezenkívül a berendezés olyan eszközöket is tartalmaz, amelyek az elektronáramot oly képen vezetik, hogy előnyösen az egész elektronáram azonos számú sokszorozásban és gyengítésben 40 részesül. Azt találtuk továbbá, hogy az itt leírt eljárás általános jelentőségű és egyaránt alkalmazható sztatikái és ingaerősítőknél. Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett ki-45 viteli alaknál a berendezés szokásos szerkezetű (1) légtelenített edényt tartalmaz, amelynek tengelyirányban elrendezett, rúdalakú (2) anódája és ezt körülvevő (3) elektródája van, amely a szokásos 50 módon falbevonat lehet. A csőnek továbbá (4) lábrésze van oly érintkezőpeckekkel, amelyekkel a cső belsejében lévő különböző elektródák kapcsolódnak. Az anódát három egymástól elszigetelt 55 (7, 8, 9) elektróda veszi körül, amelyek mindegyike 120°-os ívre terjed ki, úgyhogy az elektródák együtt hengeres berendezést alkotnak, amint az az 1. és 2. ábráin látható. A (7) és (8) elektródák elektronokat át nem engedő fémből van- 60 nak és belső felületüket alkalmas anyagból, pl. céziumból vájó bevonat révén siekundéfelektronok leadására érzékenynyé tesszük. A hengerszektórokat alkotó elektródák egyikében^ a (9) elektródában 6f> több nyílás van, amelyeket (10) háló vagy rács fed le. Mindhárom (7, 8) és (9) elektródán több (11) toldat van, amelyek egymáshoz viszonyítva olyan elhelyezésűek, hogy az egyes toldatok egymással 7" a hengeres berendezésen, annak felső végétől áz alsóig áthatoló, csavarvonalalakú csatornát alkotnak, amely az anódát kis távolságban körülveszi, Ha az egyes elektródákra a később leírandó 7f> módon potenciálokat viszünk fel, akkor e toldatok hatására elektrosztatikai koncentráló mező keletkezik, amely az elektronokat a csavarvonalalakú csatorna hengeres falára téríti el. Egyes elektronok go valószínűleg a toldatokra is ütköznek, de ez a körülmény a fokozatonként! hatékony sokszorozást csak_ kismértékben csökkenti és ez a csökkenés a gerjesztő; feszültség növelésével könnyen kiegyen- gr> líthető. A (10) rácsokat előnyösen a (9) elektródán váltakozó toldatpérok között helyezzük el. A toldatok és rácsok kölcsönös helyzete jobban látható a 3. ábrán, amely a go három elektródát síkba fejtve mutatja. A szaggatott vonalak a toldatok csavarvonalas elrendezését mutatják, amelyek a sokszorozón, annak felső végétől azalsóig végignyúló csatornát alkotnak, 95 amelyben a csavarvonal minden második meneténél hálóval befedett nyílás van. A henger alsó végén (12) ernyőelektróda van, amelynek ugyanakkora a potenciálja, mint azanódáéj továbbá (13> gyűjtő- KO elektróda. Üzemben a csövet (14) mágneses tekercs veszi körül, amelyben a (15) áramforrásból vett áram olyan irányban folyik, hogy a mágneses mező az elektród nokat koncentrálja vagy vezesse. 105 E cső kapcsolását a 2. ábra tünteti fel. A (2) anódára a (17) feszültségforrásból jövő nagy pozitív potenciált viszünk. A (3) falbevonatnak valamivel kisebb á potenciálja, amelyet ugyanabból a fe- no szültségforrásból veszünk. Megfelelő (20) rezgéskeltőt alkalmazunk, hogy a CT) elektródán kb. 50 voltos és 40-től több száz MHz-ig terjedő frekvenciájú nagyfrekvenciás potenciált létesítünk (a válta- 115