123271. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék

4 12Í eredményeznének. Ilyen nagy impedan­ciák, főleg aránylag nagy induktanciák elkerülése különösen ullrarövidhullámú elektronkisülési készülékeknél előnyös, 5 minthogy ez növeli a lehetséges leg­nagyobb frekvencia határt, amelynél a készülék .kielégítően és hatásosan mű­ködhet. s Amint az előzőkben említettük, csakis .10 az egyik átló irányban egymással szem­benfekvő katódpárt szükséges hevíteni, ha az elektronkisülési készüléket a 3i és 4. ábra szerint erősítő áramkörben kíván­juk használni. Természetes, hogy bár-15 melyik átló irányban egymással szemben­fekvő katódpár használható. Nyilván­való, hogy a találmány szerinti készülék­nek nemcsak működési élettartama arány :•• lag hóssZú, hanem az áramkör mégszakí-20 tási időtartama is csökkenthető, ha az egyik katód hibássá válik. így pl. ha a 3. és 4. ábrában ábrázolt erősítőkészülék­nél a (181 , 19 1 ) katódok vannak hevített • állapotban és e katódok közül az egyik 25 vagy másik hibássá válik, a készülék és az áramkör ismét teljes működési álla­potba hozható csakis a (40) kapcsolónak abba a helyzetbe való átállításával, amelyben a (182 ) és (19 2 ) katódok kap-80 nak hevítő áramot. A készülék összekötte­téseinek egyéb megváltoztatása nem szükséges, ha a fázis átváltásának a ki­vezetési áramkörben nincsen jelentősége. Nyilvánvaló tehát, hogy ama időtartam, 85 amelyben az erősítő üzeme szünetel, nagyon rövid. A találmány szerinti készülékeknél az anódoknak aránylag nagy sugárzó felü­leteik vannak, amelyekkel nagymérvű *o hősugárzás érhető el. Hasonlóképen a (28, 29) lemezek nagy felületük miatt a • különböző rácselektródoktól a h;őt gyor­san vezetik" él-. Ily módon a találmány szerinti készülék nagy energiával tart-45 ható üzemben. A rajz 1. és 2. ábrájában ábrázolt elek­tronkisülési készülék rezgéskeltő gyanánt oly módon is használható, amint azt a rajz 5., 6. és 7. ábrájában ábrázoltuk. 50 Az 5. ábra szerint szabályozott regene­rálású rezgéskeltőnél a (32) és (36) teker­csek rezgési induktanciák, amelyek egy­mással való csatolása változtatható. Egy­időben csakis az egyik átló irányában 55 szembenfekvő katódpár hevítése szüksé­ges, amely célra a katódokkal például a 3. ábra szerint összekötött (41) telep használható. 871. Az 5. ábrában ábrázolt áramkör a (32) és (36) tekercsek csatolásának megfordí- 60 fásával és a (44) négyzettel ábrázolt fázisátváltó műhálózatnak a rácselektród áramkörébe való beiktatásával negatív yisszacsatolású erősítővé alakítható át. Ä fázisátvált ö műhálózattala rácselektró- 65 dok és anódok váltakozó áramú feszült­ségeinek szükséges fázisviszonyát érj ük el. A 6. ábra kapcsolási vázlat, amely az 1. és 2. ábra szerinti készüléknek kris­tállyal vezérelt rezgéskeltő gyanánt való 70 használatát ábrázolja. A (45) vezérlő­kristály a rácselektródok (32) tekercsé­nek mellékáramkörében fekszik. A kató­dok a 3. ábrában ábrázolt módon hevít­hetők. 75 A 7. ábrában ábrázolt rezgéskeltőnél az összes katódok tetszőleges ismeretes módon, egyidejűleg hevíthetek. Az anó­dok egymással közvetlen összeköttetés- : ben állanak és a négy rácselektródnak 80 párhuzamos kapcsolása Van, úgyhogy az elektronkisülési készülék négy triódás egysége egymással párhuzamos össze­köttetésben áll és így nagy teljesítmény ; érhető el. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronkisülési készülék, amelyre jellemző, hogy egymástól közzel el­különített anódpárja és két vezérlő­elektródpárja van, amelyek villamos 90 összeköttetése egyenlő és amelyek mindegyike a megfelelő anód szom­szédságában fekszik, továbbá a ké­szüléknek négy katódja van, amelyek mindegyike a vezérlőelektródok közül 95 csak az egyikkel és az ehhez tartozó anóddal áll működési viszonyban. 2. Az 1. igénypont szerinti elektron­kisülési készülék kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy mindegyik pár lOj vezérlőelektródjai között levő össze­köttetések egymással párhuzamosak és az anódokra gyakorlatilag merő­legesek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elek- 10 tronkisülési készülék kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a vezérlő­elektródok mindegyik 'párjának az egyik anód szomszédságában fekvő rácsrésze és a másik anód szomszéd- íii ságában fekvő rácsrésze van, amelyek mindegyike a megfelelő anóddal ka­pacitást alkot és ezek a kapacitások gvakorlatilag egymással egyenlők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom