123259. lajstromszámú szabadalom • Ikonoszkóp

Megjelent lí)40. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #gg|J| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123359. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — P. 9280. ALAPSZÁM. Ikonoszkóp. N. V. Philips' Gloeilampenfalbriekeii cég-, Eindhoven-ben (Németalföld). A. bejelentés napja 1938. évi március hó2-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 5-ike. Az ikonoszkóp ú. n. ideghártyaelektró­dája, azaz sugarakkal szemben érzékeny elektródája rendszerint vékony szigetelő­lemezt, többnyire csillámlemezt tartalmaz, 5 mely sokszoros kondenzátor dielektriku­mát alkotja. Ennek egyik oldalát a kon­denzátor közös fegyverzetét alkotó vezető­réteg borítja és a másik oldalon, az egész felületen lelosztva, egymástól villamosan 10 elszigetelt vezetőrószeeskék vannak, me­lyeket fotó- vagy szekundér elektronokat emittáló anyag borít. Ezeket, melyek a sokszoros kondenzátor ellenfegyverzetét alkotják, a következőkben „érzékeny ré-15 szeeskék"-nek fogjuk nevezni. Együttesen a dielektrikum felületének egynegyedét boríthatják.' Az érzékeny részecskék kö­zött maradó hézagok ez esetben tehát a felület háromnegyedét veszik igénybe. 20 Fordítva, a sokszoros kondenzátor közös fegyverzete a dielektrikum hordozószervét ájs alkothatja és a dielektrikum ekkor pl. fémlemezre felrétegezett aluminiumoxid­ból, magnéziából, szilíoiumoxidból, stb. 25 »állhat. A kép letapogatásakor a katódasugár­nyaláb az ideghártya-elektródának az ér­zékeny részecskékkel borított oldalán mo­zog tova és az elektronok egy része az ér-30 zékeny részecskék közötti hézagokon ke­resztül a dielektrikumra csapódik. Ez hát­rányosnak bizonyult, minthogy ennek, kö­vetkeztében a dielektrikumból szekunder­elektronok váltódnak ki, melyek az érzé-36 kény részek töltését kedvezőtlen értelem­bem befolyásolják és így az ikonoszkóp hatását csökkentik. A találmány célja e hátrány kiküszöbö­lése. A találmány a megadott felépítésű ideghártya elektródával ellátott iko­noszkóp. 40 A találmány szerint a dielektriku­mon az érzékeny részecskéken kívül alu­míniumból vagy más, ugyancsak ilyen kis szekundéremisszióképességű fémből készült fékróteget alkalmazunk, mely 45 meggátolja, hogy a katódasugárnyaláb elektronjai, mélyek az érzékeny részecs­kék közötti hézagokba belépnek, a dielek­trikumból szekundérelektronokat kivált sanak. Ezzel azt az előnyt kapjuk, hogy 50 a szekundérelek trónok az érzékeny ré­szecskéik töltését nem, vagy sokkal ke­vésbé befolyásolják, mint egyébként és hogy ezek töltése a helyi képf ónyességnek jobban felel meg. 55 Sajátos eset számára ismeretes érzé­keny részecskék alkalmazása villamosan vezető alapon, hogy e részecskékkel pozi­tív töltést közöljenek. A találmány sze­rinti fékréteg azonban oly tulajdonságú, 60 hogy az érzékeny részecskék közötti vil­lamos ellenállást észrevehetően nem csök­kenti. E réteg ennek következtében oly kis vastagsággal van felvive, hogy össze függő egész neom képződhet, hanem a ré- 65 teg egymástól elszigetelt részecskékből áll. A fékrótegnek egy négyzetes rész szembenfekvő ekvipotenciális oldalai kö­zött mért ellenállása előnyösen legalább 1010 Ohm. 70 A közbenső réteghez előnyösen oly fé­meket alkalmazunk, melyek levegőn nem oxidfílódnr.k vr.f-y ír.elyekcn csupán oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom