123230. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, fémburkolattal

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133230. SZÁM. Vilid. OSZTÁLY. I. 3791. ALAPSZÁM. Villamos kisütöcső fémburkolattal. Egyesült Izzólámpa és Villamossági K. T. cég-, Újpest. A bejelentés napja 1937. évi március hó 25-ike. A találmány íémburkolatos villamos kisütöcső, különösen rádiócélokra alkalmas elektroncső, melynél a burkolattá egyesített fémes csőrészek (azaz a bura 5 és talp vagy talpak) egymásba nyúló, egymással pontosan, vagy gyakorlatilag párhuzamos külső, illetve belső felületei e csőrészek szilárd egyesítése és egyben a cső légmentes lezárása céljából egymáissal iO valamely idegen fém közvetítésével vannak összeforrasztva. A gyakorlatban a szóbanforgó fémes csőrészek anyaga rendszerint nein vegyileg tiszta fém, hanem technikailag tiszta 15 fém, vagy pedig fémötvözet, mimellett az egymással összeforrasztandó csőrészek anyaga egymással azonos, vagy egymástól eltérő is lehet. Ennek folytán jelen leírásban és igénypontokban az „idegen fém" 30 kifejezésselolyanféinet vagy fémötvözetet kívánunk jelölni, melynek anyaga legalább az egyik összeforrasztandó csőalkatrész anyagától eltér, oly mértékben, hogy 5 %-nál nagyobb mennyiségben tar-25 talmaz a szóbanforgó csőalkatrész anyagáétól eltérő anyagot. így például, ha az összeforrasztandó részek anyaga vas, akkor ezekhez képest „idegen fém" minden más fém, valamint minden olyan ötvözet, 30 mely vasat nem, vagy pedig vason kívül 5%-nál nagyobb mennyiségű más fémet tartalmaz. Azt találtuk, hogy a fémburkolatú villamos Msütőcsövek légmentes zárását 35 és a csőrészeknek szilárd, tartós összeerősítését igen egyszerűen, biztosan és olcsón érhetjük el, ha az egymással összeerősítendő fémes csőrészeket, azaz a burát és talpat, úgy alakítjuk ki, hogy egymással pontosan vagy gyakorlatilag pár- 40 huzamos peremeik legyenek, melyek közül egyik a másikba belenyúlik és ezeket a peremeket valamely idegen fém segélyével összeforrasztjuk, melynek olvadáspontja az egymással összeforrasztandó 45 alkatrészek anyagának olvadáspontjánál célszerűen alacsonyabb. Az ilyen cső összeforrasztott peremei ugyanis a csőtengellyel koaxiális tengelyű hengerpalást vagy csonkakúppalást alakúak 50 lehetnek, ellentétben az eddig használatos íémburkolatos csövek hegesztéssel összeerősített, többnyire körgyűrűalakú peremeivel, melyek síkja a csőtengelyre rendszerint merőleges volt. E csövekkel 55 szemben, az előállítás egyszerűségén és az azzal kapcsolatos előnyökön kívül, a találmány szerinti csöveknek fontos előnye, hogy az egyesítendő bura- és talprészeknek nem kell egymással összt- 60 hegeszthető fémből készítve és nagy pontossággal megmunkálva lenniök. A találmány szerinti csövek burájának és talpának egyesítését legcélszerűbben ugy végezzük, hogy a pl. lágy acélból, 65 vagy vasból készült burának és talpnak egymásba tolt, lefelé nyúló peremeit együtt a cseppfolyós halmazállapotú, tehát megömlesztett, forraszfémmel, vagy ötvözettel, pl. rézzel vagy rézötvözettel, 70 töltött tartányba mártjuk. Ekkor ugyanis a forraszfém a közlekedő edények törvénye értelmében és a kapilláris erők hatása alatt e peremek közé. behatol. A burát és talpat ezután, újból együtt, ki- 75 emeljük a tartáhyból^ mikorisa peremeik