123225. lajstromszámú szabadalom • Képtárolócső
2 123225. létezzük, amely néhány kiviteli i>éJ<lál vázlatosan tüntet fel. Az 1. ábra a találmány szerinti képadócsövei mutat, a 5 2. és 3. ábra pedig mozaikelcklródának egy-egy részmétszeie., ! Az 1. ábrán feltüntetett (1) csőben [2, mozaikelektróda van, amelynek szerkezetét a következőkben részletezni fogjuk. A mo-10 zaikelektródára jobbról a (3) lencse az átviendő tárgy képét vetíti. A fotoelektronokat a mozaikelektródával párhuzamos (4) rács szívja el, amelynek a fotokatódáuoz viszonyítva nagy (pl. 100 volt) pozitív fe-15 szültsége van és olyan kialakítású, hogy lehetőleg kevés lényt nyeljen el. Nagylyukú háló is alkalmazható, amelyen az elektronok nagyrészt átrepülnek. Ebben az esetben még egy vagy több (5) eiektron•20 erősítő szerelhető he a csőbej .amelynek első, elektródája a (4) hálóhoz viszonyítva, eléggé pozitív, úgyhogy a sokszorozó valamennyi elekltroint magához vonzza. További lehetőség az, hogy a (4) hálót szekundér-25 elektron-kibocsátóra készítjük és így ezt magát használjuk fel erősítésre. A berendezés olyképen is megváltoztatható, hogy a (4) háló helyeit falhcvonatot vagy más alkalmas elszívóelektródát al-30 kalmazunk. A hálónak azonban az az előnye, hogy kis feszültségekkel viszonylag erős vonzómező létesíthető és hogy az ilyen háló számattevő fényelnyelés nélkül állítható elő. 35 A cső baloldali részéiben (6) sugárkeitőreiiüszer és két (7) eltérítőrendszer van. amelyekkel pontalakhain összpontosított katódsugarat létesítünk, amely a másik oldalról éri a (2) mozaikelektródát. 40 A 2. ábra szerinti mozaiklemez (11) szi-' getel őré bégből és errei szorosan felfekvő (12) hálóból áll. Jó érintkezés biztosítására célszerű lehet, hogy a hálót feszítőkészülékkel a szigetelőréteghez nyomjuk, továbbá, 45 hogy a szigetelőrébeget kissé ívelt alakban készítsük. A, mozaiklemez csekély görbülete a kép jóságát nem befolyásolja. A (12) háló pl. ezüstből állhat és először lapítható. A szigetelőréteg anyaga csillám, .50 üveg vagy kvarc lehet. Erre a rendszerre jobb oldalról fémet, előnyösen ezüstöt gőzölünk fel. úgyhogy az átlátszatlan (13) elemek alakjáhan csapódjék le, amelyek egymástól és a (12) háló árnyékoló hatása .55 folytán e hálótól is szigeteltek. Minden egyes (13) elem egy-iegy képpontnak felel meg. A csillámlemez bal oldalát fluoreszkáló (14) réteggel vonjuk be, amelyet üzemben a katódSugár'ér. A (11) csillámlemez a rajzon feltüntetett esetben két- 60 rétegű. A két réteg között átlátszó (16) fémréteg van, amely á (13) mozaikeléimek kapacitásának növelésére való. Miután a mozaiklemezt a csőbe beszereltük, a (13) elemeket szokásos módon 65 oxidáljuk és nagy fényérzékenységűvé alakítjuk. A találmány értelmében nemcsak a (13) elemeket tesszük nagymértékben érzékennyé, hanem a (12) háló felületének legalább egy részét is. A cső üzemében 70 ekkor a következő folyamatok mennek végbe. A megvilágítás következtében a (13) elemekből íotoeliektronok szabadulnak fel, amelyek a (4) háló irányában azonnal elszívódnak. A viszonyokat célszerűen 75 úgy választjuk meg, hogy a feltöltődés csak néhány yolt legyen. Hogy erősebb megvilágosít ásóknál se lépjük túl ezt ;aá mértéket, .a már említett (16) fémbevonatat alkalmazzuk. Ha a cső baloldali részében 80 létesített katódsugár a (14) világítórótegelt éri, akkor fény keletkezik, amely a (12) háló belső felületének (15)-tel jelölt helyein fotoelektronokat létesít, amelyeket a találmány értelmében a letapintásra hasd- 85 nálunk fel. A (15)-nél létesített elektronkibocsátás időben állandónak vehető. Ezek az elektronok részben a (13) elemekre jut.nak (a szaggatott vonalak irányában) ég ott a feltöltődést közömbösítik, viszont ;ui 90 maradék a (1) háló felé elszívódik. A hálóról, illetve az (5) szelmndérefcktroneirősÍ!tőről ekkor olyan képáram vehető la, amelynek erőssége a kérdéses képpont megvilágításával mindenkor ellentétesen inga- $5 dozik. ;••••: Azáltal, hogy az, elemek feltöltődése nem halad meg k'b. 5 voltot és így a letapintó elektronok ütközési sebessége' is ez érték alatt marad, a szekundérelektron-kibocsa- löo tás gyakorlatilag teljesen meg van akadályozva. A felhalmozóhatást csaknem maradék nélkül kihasználjuk, minthogy az elektronok oldalirányú szóródását az erős szívómező és az elemek kölcsönös ernyőL 105 zése lehetetlenné teszi. A hatásfok csak azért marad valamivel lOOo/o alatt, mert a feltöltődések közömbösítése celszcriLeii nem teljes, hanem csak bizonyos, ]il. 10o/o-ot kitevő maradékértékig' terjed. Még lio továbbmenő letapintás a képjelékeit nerri erősítené meg lényegesen, viszont a cső Schottky-féle zavar-szintjét nagymértékben
