123190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok mennyiségi meghatározására, gázkeverékekben, kiváltképpen szénhidrogéntartalmú lelőhelyek kikutatásával kapcsolatos talajlevegőben

133190. '•» levegőt szívatunk az (M) mérőtartányon keresztül a (10) felfogótartányba. Célszerű, ha a (13) higanyedénynek oly alakot adunk, hogy a higany felülete 5 lehetőleg nagy legyen. Ezzel elkerüljük azt, hogy az áramló levegő kez;dő- vagy végsebessége túlságosan nagy legyen. Célszerű továbbá, ha, eltekintve a (13) edény mindenkor tökéletesen egyenlő 10 löketétől, a csapokon ütközőket, illetve tökéletesen önműködően dolgozó zárószerkezeteket alkalmazunk, hogy az áramlás abszolút egyenletességét biztosítsuk. A (10) felfogótartányban levő 15 talaj levegő kiszorításához a háromjáratú (6) csap átállítása után a (13, 14) higanyedény felemelése révén a levegőt az (M) mérőkamarán keresztül fordított irányban nyomjuk és a szabadba szállítjuk. 20 A talajlevegőt a mérőszálon való katalitos elégetése révén kétféle módon mérjük. E kétféle mérési móddal kapott értékek közötti különbség a talaj levegő szénhidrogéntartalmának közvetlen, abszolút 25 mértéke. A mérés egyik módja abban áll, hogy a talajlevegőt a mérőkamarán keresztül a (10) felfogótartányba szívatjuk anélkül, hogy a mérőszálat hevítjük. Ez esetben 80 tehát a (H) pótellenállás van beiktatva. Ez esetben a talaj levegő változatlan marad, azaz a benne esetleg tartalmazott szénhidrogének nem égnek el. A talajievegőnek az (M) mérőkamarán keresztül 95 való kinyomásánál viszont az (1) mérőizálat beiktatjuk, úgyhogy a jelenlevő szénhidrogének elégnek és a hőmérsékletnek és ellenállásnak ezzel kapcsolatos változása galvanométeren kitérést ered«o meny ez. Ezeket a méréseket is többször végezzük, amíg egyenletes értékeket nem 'capunk és a normális talaj levegő átlagos értéke ki nem számítható. A mérések második módjánál az (1) 45 mérőszálat már a talaj levegőnek az (M) mérőkamarán keresztül a (10) felfogótartányhoz való első átáramlása alkalmával beiktatjuk. A talaj levegőben esetleg tartalmazott szénhidrogének tehát SO már a (10) tartányhoz való áramlásuk Alkalmával elégnek. Ekkor tehát a (10) Lartá.nyban tisztított levegő van. Ha ezt i mérő kamarán keresztül a külső levegőbe visszanyomjuk, miközben az (1) mérő-55 ,zál szintén be van iktatva és izzik, a galvanométeren ugyancsak kitérések aidódnakj amelyek azonban az első mérési mód alkalmával kapott kitérésektől eltérőek, ha a talaj levegőben szénhidrogének vagy egyéb éghető anyagok vol- 60 tak. Mint már említettük, ezek a különbségek a tartalmazott szénhidrogénmenynyiségek függvényének közvetlen mérőszámai. A második mérési módnál a levegőt, 65 amelyet már a talaj levegőnek az (M) mérőkamarán keresztül a (10) felfogótartányba való beszivatásanál elégetünk,1 „előégetett" levegőnek lehet nevezni, míg az első mérési módnál a levegőt „el 70 nem égett" levegőnek lehetne nevezni. Ha a talaj levegőben szénhidrogének vagy egyéb éghető anyagok vannak, az ,,el' nem égett" levegő értékei az „előégetett" levegő értékeihez viszonyítva többé- 75 kevésbé nagy különbségeket fognak mutatni, viszont az esetben, ha a talajlevegőben szénhidrogének vagy egyéb! éghető anyagok nem voltak, ezek az értékek nagyságrendileg egymással egyen- 80 lők. A levegőnek a mérő kamarán való átáramlása közben határozott nagyságú' sebességgel kell rendelkeznie. E sebességnek sem túlságosan nagynak, sem túl- 85 ságosan kicsinynek nem szabad lennie. Mindenekelőtt el kell kerülni azt, hogy a mérő kamarában örvénylések létesülje-' nek. Ezzel kapcsolatos az is, hogy az (M) mérőkamarán levő (6) és (7) csapok áranir 90 lási keresztmetszetei határozott nagyságúak legyenek. Célszerű, ha az (1) mérőszál töltény-5 szerű tartószervével lehetőleg hossztengelye körül forgatható, hogy a levegőt 95 a méréshez legkedvezőbb hetyzetben Vááramoltathassuk és a levegővel körülöblíthessük, továbbá a galvanometer kitérését beállíthassuk. E célból az (M) kamara egyik (S) vagy (S') fedője forgat- l(•{> ható elrendezésű és beosztással, illetve mutatóval van felszerelve, úgyhogy a szál előzetes hitelesítési mérésénél egy ' bizonyos értéket beállíthatunk. A mérőszálat a mérőkamarában fekvő 105 helyzetben rendezhetjük el, amint ezt a rajz ábrázolja, azonban fel is függeszthetjük, továbbá kifeszíthetjük olyan szervek, mint pl. egy rugó, vagy az önsúly segélyével, vagy pedig izzó állapot- no ban való utánfeszítést lehetővé tevő szerveket is alkalmazhatunk. Akként is eljárhatunk, hogy az (1) ' fúrólyukkal kapcsolatosan elvégzendő egyes mérésekhez szükséges teljes leve- lis gőt-a fúrólyukból egy műveletben véte-