123172. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés és eljárás annak létesítésére

Megjelent 1940. évi február lió 15-én. MAGYAR EIBÁMI %H}3E SZABADALMI BffiÓ8Í8 SZABADALMI LEÍRÁS 133173. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. — W. 6812. ALAPSZÁM. Csőkötés és eljárás annak létesítésére. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei ^Részvénytársaság- cég", Budapest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 24-ike. A találmány hegesztett csőkötés, eliső• sorban 'korrózióvédő bevonattal ellátott fémcsövekhez, főleg folytvas-, kovácsoltvas-,, acél-, stb, csövekhez, melyek korrózióvé-5 delem céljából •bitumenes masszától készült bevonattal vannak ellátva.; A tapasztalat azt mutatta, hogy hegesztett csőkötéseknél a hegesztés okozta felmelegedés a korrózióvédő bevonat anyagának 10, hatékonyságát csökkentheti-. E bevonathibáit és keletkezését a csatolt rajz 1—3. ábrái kapcsán ismertetjük, melyek közül az , 1. ábra «közönséges hegesztőkötést», a 2. ábra úgynevezett «közönséges hegjesz,-15 tokos kötést», a 3. ábra pedig úgynevezett «iraki hegesztokos kötést» mutat, tengelymenti hosszmetszetben. Az 1, ábra szerinti kötésnél az egyforma 20 alkatú és méretű (a) csövek lerézselt végeit a (b) hegesztővarrat köti össze, a 2, ábra szerinti kötésnél az (1) cső (2) vége annyira fel van tágítva, hogy a másik cső (3) végét befogadja és azzal a (4) hegesztő-25 varrat ;úján, van összekapcsolva. A hegesztési, művelet alatt azonban az (a) csövek, illetve (3) cső, úgy felhevülnek, hogy belső falfelületükről a hegesztési varrat alatti (A) övben, melynek szélessége a bevonat-30 anyagtól, a felhevülés mértékétől, stb, függ, a védőbevonat leéghet vagy' leolvadhat és a kötés létesítése után már nem pótolható, mert ekkor ez a hely már nem hozzáférhető. Ugyanez tapasztalható a 3-35 ábra szerinti kötésnél, bár rendszerint csekélyebb mértékben. E kötésnél ugyanis mindkét (5) csővég bővített és bennük a (6) hüvely foglal helyet, mely rendszerint a csövekével azonos anyagú, alkatú és méretű csődarab, melynek végei adott eset- 40 ben a szaggatott vonallal jelzett alakúak lehetnek, hogy a csővezetékben hirtelen keresztniíetszetváltozások, illetve az áramlást zavaró és egyéb szempontból is kellemetlen térrészek az (5) csövek- kibővülési 45 helyein :ne legyenek. Az (5) csővégeknek a (7) hegesztővarrattal váló összekapcsolásakor aí (6) hüvely is felhevül és rajta is képződhet bevonatmentes (A) öv. Azt találtuk, hogy a fenti hátrány-tói 50 mentes és más szempontokból is előnyös csőkötést kaphatunk, ha gondoskodunk arról, hogy a hegesztővarrat és hüvely között hőszigetelő tér legyen, melynek sugárirányú mérete lényegesen nagyobb annál 55 a kis hézagnál, melyet a hüvelyvégek külső és a csővégek belső falfelületei között az egymásba illeszthetőség a gyakorlatban szükségessé tesz. E; hőszigetelő térnek, mely lényegileg; 60 gyűrűalakú, vagy csőalakú, és melynek sugárirányú mérete az adott viszonyoknak megfelelő, célszerűen azonban 5 milliméternél nagyobb, létesítése céljából az psaszekötendő csővégeket célszerűéin ngy ké- 65 szítjuk, hogy egynél többször bővüljenek ki, végük felé nagyobbodó átmérőjűekre. E csővégekbe a kötés létesítése céljából olyan hüvelyt helyezünk, melynek külső fala ós a hegesztéssel egyesítendő csővógek belső 70 fala között, a hegesztővarrat alatti helyéken, a hőszigetelő teret alkotó hézag ma-