123168. lajstromszámú szabadalom • Fúrófej mélyfúrásokhoz

"2 123168. úgy hogy e csövek hatása egymást ki­egészítse. A találmány a penge alakítására vonat­kozik. Azt találtuk, hogy a fúrási selbes-5 séget megnövelhetjük, ha a pengét oly kúpszelepnek megfelelően alakítjuk, mely­nek függőleges tengelyvonala a fúrófej hossztengelyvonalával egybeesik. A fúró­fej ennek (megfelelően oly kúpszelep sze-10 Tint van alakítva, melyre vonatkozóan az a ^3= - ——— -X képletben, amelybein X és. Y a koordiná­tákat, P pedig a vezérvonal és a gyiijtó­pont közötti távolságot jelölik, az, e érték 15 nem. nagyobb I-nél. A penge tehát para­bola- vagy félellipsziis alakú legyen vagy e kettő közötti görbének feleljen me®. A találmány előnyben részesített foga­natosítási alakja szerint a penge oly 20 alakú, hogy a vágóéi mindegyik hossz­egysége a vágandó felület ugyanakkora területén fejti ki hatását. Más szavakkal, mindegyik gyűrűfelület, melyet úgy ka­punk, hogy a vágóélen levő bármelyik két 25 pontot ugyanarra a vízszintes síkra vetít­jük, majd e vetített pontokat a fúrófej közepe körül forgatjuk, a vágóélen levő pontok közötti távolsággal egyenesen ará­nyos. Ilyen előnyben részesített alakú 30 pengét kapunk, ha annak vágóéle oly alakú, 'hogy kielégítse a egyenletet, ahol az Y tengely egybeesik a fúrófej hossztengelyével, K pedig az X &5 és Y változók értékeihez tartozó állandó. A fenti képletből megállapíthatjuk, hogy ha X = K, úgy Y = 0. Ebből következük; hogy a vágóéi görbe részié mindenkor az Y tengelytől a K állandó értékével 40 egyenlő nagyságú távolságban fog kez­dődni, mimellett K a találmány céljai szempontjából 0,5 és 6 hosszegység között változhat ugyanaibiban a lineáris lépték­ben, mellyel az X és az Y értékeket mér-45 tük. Nyilvánvaló, hogy a találmány említett előnyben részesített alakjaival haladást érhetünk el akkor is, ha az előbbi képle­tet nem elégítjük ki pontosan, mert bizo-50 nyos megközelítés határain belül az ekként kapott alak az ismert tipusú fúró­fejekhez viszonyítva, jelentékeny javulást eredményez, így pl. a vá.gófl akként ala­kítható, hogy kielégítse az egyenletet X oly értékeinél, amelyeik K-nál nagyobbak, 55 vagy K-nál kisebbek. Y értéke a K érték törtrészét teheti ki. így pl. ha X = K, Y egyenlő lehet 0—vei, emellett e pont és a fúrófej közepe közlött a vágóéi esetleg egyenes vonal szerint is haladhat. A 60 penge görbe része helyettesíthető foga­zott éllel akként, hogy ennek az élnek ál­talános körvonala megfeleljem a már meg­adott görbének és ennek megfelelően az igénypontjainkban foglat ama megállapí- 65 tás, hogy a vágóélak a megadott vonal sze­rint haladnak, úgy értendő, hogy e vonal általános lefolyása felel meg a meg­adott görbének, azonban e görbéibe esetleg fogazáisolk is be lehetnek iktatva. Amennyi* 70 ben ilyen fogazott vágóélet használunk, kiváltképen olyan főgázáét' alkalmazunk, melynek egyik felülete merőleges a penge tengelyére, másik felülete pedig azzal párhuzamos. 75 A pengét alkotó fémtestbe a vágóéi mel­lett rendkívül kemlnységű anyagból, (pl. wolfrámacélból vagy wolfrámkarbidból való (10) betétek vagy ujjak vannak be­ágyazva. A beágyazás a tengely egyik fe- 80 lén a penge egyik, másik felén pedig an- ' nak másik oldalfelületén történik. Ke­menyiemből való hasonló betéteket alkal­mazunk a furatot tisztó (5) szervek élóL nek hossza mentén is. 85 Amint a rajz 1. ábráján látható, a ••• penge csúcspontjában (11) bevágás van, nyilvánvaló azonban, hogy ez el is hagy­ható. A pengének továbbá nem kell egy darabból készülnie, hanem középen két 90 részre osztható. A találmány keretein be- ' lül továbbá lehetséges olyan kivitel iá, mjely kettőnél több pengét tartalmaz. A penge rendszerint vékonyabb a vágó­élénél, mint a fúrófej szára felőli részén. 95 Amint a 2. ábrán láthatjuk, a vágóéi nem helyezkedik el a tengely közepén, hanem olyan vonal szerint halad, mely lényegi­leg átmérősem helyezkedik el a penge leg­vastagabb részletének egyik oldalfelületé- 100 tői annak másik oldalfelületéig. A vágóéi azonban a penge közepén átmenő egyenes vonal szerint is (elhelyezhető, vagy pedig a rajzon ábrázoltnál még nagyobb mér­tékben hajló vonal szerint haladhat. JQ5 Nyilvánvaló, hogy a találimjány kere­tein belül az ismertetett foganatosítási példától még további eltérések is lehetsé­gesek. Így pl. a rajz; olyan kivitelt mutat, ámtelynél a penge a szárhoz hegesztés ré: 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom