123159. lajstromszámú szabadalom • Alsó ágyazás, különösen villamos mérőeszközökhöz

4 133159. Az A jelű anyagból készült csap munkafelületének átmérőié a kopás folytán példaképén a 7. ábrán látható mértékben növekszik. Az itt koordinátarendszerben 5 feltüntetett görbéből kivehető, hogy a munkafelület átmérőjének pl. az abszciszszatengelyre felvitt 0,127 mm és 0,152 mm közötti értékre való növekedésével, amelyet esetleg lökés idézett elő, a mun-10 kafelület megnagyobbodása viszonylag nagy és kb. 0,017 mm ordinátaértéknek felel meg, míg a munkafelület átmérőjének 0,228 mm-ről 0,254 mm-re való növekedésénél a munkafelület megnagyobbo-15 dása kb. 0,04 mm. Nagyobb átmérőjű munkafelület az első pillanatban még talán kedvezőbbnek is látszik, azonban ezzel a forgási súrlódás említett nyomatéka is megnövekednék és akkor a munka-20 felület kerületén ható idegen testek, amelyeket levált részecskék vagy tisztátlanságok alkothatnak, oly forgási súrlódást okozhatnak, amelynek nyomatéka a mérőműszer járását esetleg már be-25 folyásolhatja. A (41) csaprész nagy munkafelületével és meredeken felszálló (48) falával elérjük, hogy —• mint a 4. ábrán látható — a fent;említett fajtájú összegyülemlő (49) ré-30 szecskék a (41) csaprésszel viszonylag kevéssé érintkeznek és a (13) tengelyre mindig ugyanazzal a nyomatékkal hatnak, mely emellett csak igen kevéssel nagyobb, mint a forgási súrlódásnak a 35J

viszonylag nagy munkafelület létesítette nyomatéka. Az említett részek tehát a csapfalhoz kívülről szabadon fekszenek, de emellett a fal és a (33) kő felülete között hatástalanok. Mint az 5. ábrán 40 látható, az ismert és eddig általánosan használt csapoknál a dolog egészen másként van. Itt a csap (37) fala a munkahelytől egészen laposan emelkedik és így ^az a körzet, amelyen belül levált részecs-45'kék a csap és az ágyazó kő közé juthatnak, majdnem a (13) tengely mértani középvonaláig ér; ennek következtében a csap anyagáról oxidálódás vagy korrózió folytán levált (50) részecskék a (36) Öfrcsap és a (33) kő felülete közé jutnak, mégpedig közel a csap és a kő közötti elméleti "érintkezési pontig, ott a csap és a kő közé beszorulhatnak és ezzel a mozgó elem [(13) tengelyes (11) tárcsa)teher-55 viselésében részt vesznek. E részecskék ebben az esetben, különösen, ha a csap anyagáról leváltak és mivel hatásukat az itt jelenlévő kenőanyag elősegíti, a csap és a kő között érdesítő anyag módjára hatnak, ezzel viszonylag nagy, erősen 60 változó karon ható forgási súrlódást idéznek elő és a csapnak, valamint a kőnek a felületét szétrombolják, úgyhogy a mérőműszer járása, az olajozás ellenére is, viszonylag gyorsan hibássá válik. 65 A 6. ábrán látható görbékkel a találmány szerinti csapágynak és az 5. ábrán feltüntetett ismert csapágynak működését hasonlítjuk össze. A berajzolt görbék kb. 3 évi használat utáni eredménye- 70 ket tüntetnek fel és a két számláló eredeti feljegyzési beállításának 300%-ából indulnak ki, aholis a teljes vonallal rajzolt görbe a találmány szerinti csapággyal felszerelt egyik, a pontozott vonallal 75 rajzolt görbe pedig a szokásos csapággyal felszerelt másik számláló eredményét mutatja. Amint látható, az 5. ábra szerinti ismert acélcsap súrlódása annyira ingadozott, hogy a feljegyzés mindkét g^ irányban csaknem 1%-kal eltért; a vizsgálat végén a görbe még rosszabbá vált és sülyedő irányt vett "fel, amiből világosan felismerhető, hogy ezzel a csappal állandó mérési eredmények nem érhetők 85 el. Ezzel szemben a találmány szerinti csap annyira állandó volt, hogy eltérése nem tett ki többet kb. 73%-nál és kb. két év múlva a csap annyira becsiszolódott és annyira simává lett, hogy a görbe 90 ettől kezdve pontosan állandó maradt. A találmány szerinti ágyazásnál a csapnak viszonylagos lágysága még azzal az előnnyel is jár, hogy a csap a drágakövet gyakorlatilag nem törheti el, míg 95 a kemény acélcsapnál gyakran előfordult hogy olyan lökések, melyek a csap alakja következtében a kőnek kis körzetére korlátozódtak, eltörték a drágakövet. A találmány szerinti csaprészhez hasz- 10C nált ötvözet kovácsolhatósága és nyujthatósága következtében drótalakban állítható elő; ez a csap gyártását lényegesen megkönnyíti. Szabadalmi igénypontok: 105 1. Alsó ágyazás, különösen villamos mérőeszközökhöz, ágyazó kövön nyugvó csaprésszel, azzal jellemezve, hogy a csaprész olyan anyagból van, mely olajmentes üzemben nem oxidálódik. 11C 2. Az 1. igénypontban meghatározott szerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a csaprész olyan kalapálással alakítható fémből van,