123151. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa csatlakozószerkezettel
2 133151. E részben megjegyzendő, hogy a közvetett fűtésű elektródák (katodák), mint régen ismeretes, a közvetlen fűtésűeket felülmúlják. Ha különösen világítócsöveknél e ö felismerés ellenére eddigelé az elektródák közvetlen fűtésű fajtáját választották, ügy ez kizárólag csak az így elért egyszerűbb kapcsolás kedvéért történt. Ugyanis egyrészt mindig arra törekedtek, hogy a csö-10 veket közönséges izzólámpák módjára kétsarkúan működtessék, ami-kőris azok a szokásos kétsarkú Ediison-alzattal szerelhetők fel, másrészt pedig megtakarították a közvetett fűtésű elektródához szükséges, 15 szórómezejű transzformátort. Az elektródával sorbakapcsolt izzószál kapacitásának megfelelően az elektróda aktivitása, csekély feszültségesésnél, mégis igen teljesítőképessé tehető. 20 A találmány további része többsarkú esatlakozóalzat, mely a fent említett fajtájú villamos lámpákhoz, de a szokásos kivitelű villamos lámpákhoz is előnyösen alkalmazható. Ezt az alzatot, mely az alzat-25 testein kialakított külső kontaktussal, legalább is egy, az alzat homlokoldalán alkalmazott középkontaktussal ós ugyancsak az alzat homlokoldalán alkalmazott közbenső kontaktussal van felszerelve, az jellemzi, 30 hogy az említett közbenső kontaktus oly kúp-felületen van, mielynek csúcsa az alzat középtengelyébe esik és melynek alkotója ' a két, elsősorban említett kontaktus között van. 35 Az ezen alzathoz alkalmas, találmánybeli foglalatot iaz jellemzi, hogy az a lámpaalzatot befogadó részén .(hüvelyem) alkalmazott kontaktusfclületen és a foglalat fenekének közepén elhelyezett közép-*0 kontaktuson kívül legalább még egy, a foglalat fenekének a külső komtaktus felé eső oldalán kinyúló, a lámpaalzat homlokoldalán sülyeszitetten elhelyezett közbenső kontaktussal való érintkezést közvetítő 45 kontaktussal vam felszerelve, A rajzokon: az 1. ábra a villamoslámpa egyik megoldási alakjának részben nézete, részben hosszmetszete. A 50 2. ábra a találmány szerinti arzattal felszerelt, szokásos lámpát részben nézetben és részben hosszmetszetben szemlélteti. A 3. ábrán az alzátnak egy másik megoldási alakja látható. A 55 4. ábra a 2. ábra szerinti alzathoz illő foglalat felülnézete, az 5. és 6. ábra pedig ugyanennek a foglalatnak két egymásra merőleges függélyes metszete. Az 1. ábrán látható villamos lámpánál 60 az (0) csatlakozóalzattal felszerelt, a villamos izzólámpákmái szokásos fajtájú, zárt, üreges, (A) üvegtestben két különböző világítótest van, melyek közül az egyik fémgőzzel működik (R2 ) kisütőcső, 65 pl. higanygőz- vagy nátriumgőz-cső, a másik pedig (R1 ) izzószál, mely az (R 2 ) kisütőesövöm kívül és körülötte foglal helyet. A feltüntetett példában az (R1 ) izzó-szálat oly téren belül helyezzük el, melyet két, egy- 70' mással párhuzamos, az (R2 ) világítócső hosszának végpontjain átmenő és az (R2 ) eső tengelyvonalához harántirányú sík határol. Így a két világítótestből kiinduló fény jó keveredését már a fénykeltő he- 75 lyen érjük el. A két (R1 , R 2 ) Világítótest egymással párhuzamos kapcsolásban, egymástól egysarkúan elkülönítve- csatlakozik a lámpa (O) alzatához, úgy, hogy az (R1 ) izzó-szálat üzemköztben, kevert fény lé- 80 tesítésére, a teljes hálózati feszültségre kapcsoljuk, az (R2 ) világítócső elé pl. fojtócsévét vagy szórómezős feszültségátalakítót kapcsolhatunk, (r1 ) ill. (r2) az (R 1 ) ill. (R2) világítótest csatlakozóvezetéke, (r3 ) 85 pedig a- közös viasz-vezeték. (E1 ) és (E 2 ) az (R2 ) cső elektródái, (R 6 ) pedig az ezen cső (E3 ) gyujtóelektrodája elé iktatott ellenállás. Egyetlen izzószál helyet esetleg két vagy több izzószál is alkalmazható. Kép- 90 z-elhető oly -megoldás is, mely szerint egy vagy több izzószálon kívül nemcsak egy, hanem esetleg két, pl. kapacitásuk, szerkezetük stb. tekintetében egymástól különböző fémgőzös kisütőesövet helyezünk el 95 az üreges (A) testben. Alkalmazható továbbá oly megoldás is, mely szerint az üreges (A) testet pl. két kamrára osztjuk, melyekben a világítótesteket egymástól elkülönítve helyez- 100 zük el. Valamennyi világítótest kapacitása és szerkezete egymással azonos- vagy egymástól különböző lehet. Az 1. á,bro szerinti villamoslámpa elő- Í05 nyéü] kiemelendő, hogy egy és - ugyanazon lámpával különböző fényhatások költhetők. Megemlítendő továbbá a különböző világítótesteik kölcsönös felmelegítése, mely pl. a feltüntetett lámpánál egy- 110 részt az (R1 ) szál izzását, másrészt az (R 2 ) cső kisülését segíti elő, ami viszont azlz-al a kedvező következménnyel jár, hogy az eddigieknél kisebb kapacitású gőzvilágítócső alkalmazható. 115 Tudvalevő, hogy a f ényív kialvása^ a világítócső gyors lehűlése is okozhatja» melly a csőben Uralkodó gőznyomás hirte-
