123150. lajstromszámú szabadalom • Tolattyúszerkezet dugattyús, folyadékos erőátviteli szerkezetekhez
imim. 3 íwlyadék nyomása mellett még egyéb Mtedíanikiai eszközöktől is gondoskodjunk, amelyek azután a tolattyúkat a homloskfélületükön lígy tartják egymással érint-5 kezesben, hogy amellett a tolattyúk együttesen a tengelyeik irányában szabadéin mozoghassanak, de viszont, hogy adott esetben ez az érintkezés meg is Ívgyen szüntethető. Mihelyt a két tolattyú 10 egymástól szétvált, a külső nyomókamiara és a belső szívókamara között összeköttetés létesül, melyen a i'olyadék szabadon átáramolhat. Az ilyenfajta dugattyús, folyadékos, erőátviteli szerkezetek a toló laltyúk ezem állásában vannak kikapcsolva. Ä feladat megoldásának, hogy a tolattyúk ágyazása a futóperselyükben minden üzemállapotnál tökéletes legyén 20 és ezáltal a tolattyúk kikopása elkerülhető legyen, azokra az esetekre is; tekintettel kell lenni, amikor gyakori ki- és bekapcsolásokra van szükség, mint pl. a darüszerkezeteknél. 25 Á technika mai állása szerint a kapcsoló mozgást mechanikai közlőmüvek közlvetítik, amelyek mindig ugyanazt a tolattyút a hossztengelyük irányába addig tolják el a másik tolattyú felé, amíg a 30 két tolattyú érintkezésbe nem jött. (Ez a bekapcsolási folyamat, kikapcsolásnál az ellenkező irányú mozgás jön létre). Ez az ismert berendezési azonban nincs tekintettel a különleges súrlódási viszonyokra. 35 Ugyanis akkor, mikor az egyik tolattyú ä másik felé mozog, a tolattyúk egymáshoz közeledő homlokfelületei között fokozatosan fojtóellenállások lépnek fél, úgy hogy az erőátviteli szerkezet nyomóteré-40 beit a nyomás emelkedik. Mivel a szerkezet háza még egyelőre áll és maga a kapcsolást szolgáló tolattyú is csak kis sebességgel mozog a hossztengely irányába, a tolattyú és futópersely, illetve a 45 ház között fennálló surlódásikoefficiens a nyugalmi állapot surlódásikoefnciensének tekinthető. Ezeknél a tekintélyes hidraulikus nyomásoknál egy ilyen fajta gépelem eltolása igen nagy erőkifejtést kíván 50 meg, ami magától érthetőleg a tolattyúk bizonyos kopásával jár. Azon ismert technikai megoldás alkalmazása, miszerint mindig ugyanazon egy tolattyúnak a másik felé való mozgása létesíti a kapcsolást, 55 nem oldja meg a tolattyúknak a fötóperselyben való kifogástalan ágyazásának a problémáját, a kapcsolási mozgásra szolgáló tolattyú idő előtt kikopik, továbbá a kapcsolás létrehoisatala a tolattyú mozgatása által igen nagy erőkifejtést kíván 60 meg. Egy továbrbi feladat abban a tényben gyökerezik, hogy nagyobb és emellett lényegesen változó folyadéknyomással dolgozó erőátviteli szerkezeteknél (100 és még 65 több atm. túlnyomás) az olaj összenyomhatóságának az ismert kihatásai, melyhez még a falak rugalmassága hozzájárul, jelentős nehézségeket támasztanak. Az itteni viszonyok messzemenő analógiái. 70 matatnak a dugattyús gőzgépeknél uralkodó viszonyokhoz, amelyek igen változó gőznyomásokkal dolgoznak és amelyeknél a, gőznyomás nagyságának megfelelően n gőz be- és kiáramlási időpontját a du- 75 gattyú helyzetének megfelelőleg változtatni kell. A könnyebb megértés végett még meg kell jegyeznünk, hogy a dugatytyús, folyadékos erőátviteli szerkezetek különösen azon üzemmódjánál lépnek fel 80 igen különböző nyomások, amelynél az erőátviteli szerkezet házát hozzuk vala?ni]ycn erőforrás segélyével mozgásba és ;i. szerkezet által megváltoztatott sebességet vagy egy tengelyről, vagy valami 85 hasonló elemről vesszük le, amikor tehát a meghajtott tengely forgásszáma zérustól egy maximumig változhat. A találmány, mely az ismerteiett feladatokat egységesen megoldja, abban 90 van, hogy minden tolattyú és a forgatását meghatározó szerv, pl. tengely között csuklós elemek vannak beépítve, melyek a forgómozgásokat kényszermozgásúan viszik át és lehetővé teszik, bogy a to- 95 latiba egyidejűleg a reá ható folyadéknyomásoknak megfelelően futóperselye falaihoz simulhasson és azonkívül tengelye irányaiban szabadon elmozoghasson. Ext különösen a tolattyú és annak forgá- 100 sát meghatározó szerv között alkalmazott olyan kapcsolóval, mely a forgatómozgásokat kényszerniozgásúan viszi át és különbem minden irányban szabadon mozgatható csuklóul van kialakítva, továbbá 105 csuklós tömítésnek azon a helyen való elrendezésével érhetjük el, ahol a tolattyú. és hengeres folytatása (tengelycsonk) futoßerselyenek határoló oldalfalán van átvezette. 110 Ha a tolattyú tengelycsonkja nagyon hosszú és így a tolattyú forgását meghatározó szervek az orsónak külső szabad végére hatnak, akkor az említett kapcsolóként ható összekötést ennek az orsónak 115 szélső végéhözí esatlaközítátjtik. Ezek az