123148. lajstromszámú szabadalom • Folyadék, főleg folyékony égő- vagy hajtóanyag felszíne alatt elhelyezett elektromotor

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #S§ SZABADALMI RTRÓ8ÁS SZABADALMI LEÍRÁS 133148. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. — A. 4289. ALAPSZÁM. Folyadék, főleg folyékony égő- vagy hajtóanyag felszíne alatt elhelyezett elektromotor. Avigdor Rifat gyáros, Genf-ben (Svájc). A bejelentés napja 1938. évi november hó 5-ike. A technikában, gyakori követelmény, hogy önmagukban robbanó, vagy robbanó gőzöket fejlesztő anyagok szállítására használt elektromotorokat úgy alakítsanak ki, 5 hogy a robbanó' anyagok ne hatolhassanak be a motor belsejehe, ahol a kollektor szikrái meggyújthatnák azokat. Főként hányákban, gázműveknél, de általában hajtó-és égőanyagok szállításánál biztosan meg 10 kell akadályozni, hogy az esetleg fellépő szikrák a gázelegyet meggyújthassak. Eddig ilyen esetekben az elektromotort nyomásállóain teljesen, elzárták, amivel megakadályozták ugyan a robbanás átütését 15 kifelé, de ez a motor sok célra még minidig alkalmatlan volt, főként akkor, ha az volt a 'követelmény, hogy a motort be kell me^ rílenii a szállítandó folyadékba. Á találmány egyáltalán megakadályozza 20 robbanóanyagok, bejutását a motor belsejébe. A 'találmány lényege az, hogy a motort minden oldalról olajjal vagy zsirral vesszük körül és főként a motortengelyt annyira tömítőein elzárjuk a motor külse-25 jótől, hogy az olajfürdőn át nem juthatnák be gyúlékony gázok a motor belsejébe;. Annák megakadályozására, hogy olaj ke>rüljön a motorba, valaminő tömítést, pl. ajáktömítést használhatunk. 30 A 'gyúlékony vagy robbanó anyagok belsejében vagy közelében alkalmazott elektromotornak főként folyékony hajtóanyagok, pl., benzin, benzol és máseffélék szállításaira való szivattyúk hajtása a szerepe. 85 Már indítványoztak, hogy az elektromotort kifelé tömített védőtokhan helyezzék el, annak megakadályozásaira, hogy gyúlékony vagy robbanó' anyagok az elektromotorba 'behatoljanak és az elkerülhetetlen szikraképződés meggyújtsa azokat. 40 Folyékony hajtóanyagok száliításánlál, amint az alantiakból kitűnik, akkor érünk el lényeges előnyökéit, ha az elektromotort a szállítóiszivattyúval együtt magában a hajtóanyagtartályban helyezzük eil, még- 45 pedig úgy, hogy a hajtóanyag folyadléktükre alatt legyen, hqgy a szivattyú mélykút- vagy fúrtlyukszivattyú módjára működjék, Gyakorlatilag nem lehet az eleik-Lromotart tartalmazó tokot kifelé olyany- 50 nyira tömíteni, hogy még hosszabb üzem után se hatoljon be üzemanyag a tokba. Éppen a folyékony szénhidrogének, mint pl, a benzin olyan 'tulajdonságúak, hqgy a legszűkebb hasítiékdkon és nyílásokon is 55 áthatolhatnak. Ezt a tulajdonságot általában a folyadék «kúszásának» nevezik. A fent leírt hátrányokat a találmíánnyal úgy küszöböljük ki, hogy az elektromotort övező tököt nem robbanó folyadékkal tölt 60 jük meg, amelynek nyomása najgyobb a tokot körülvevő közeg nyomásánál. Folyadékként előnyösein olajat vagy zsirt használunk. Olyan olajakat választunk M> amelyek egyáltalán nem vagy csak nehezein 65 keverednek folyékony hajtóanyagokkal, pl. benzinnel. Erre a célra pl. ricinusolaji alkalmas. A tokban lévő olajat a találmány szerint folyadékoszloppal sztatikái nyomás alatt tartjuk. Eszerint nincs különállói szi-< 70 vattyúberendiezésekre vagy máseffélékre szükség, hqgy a tokot miegtöltő folyadék nyomását fenntartsuk, Ilymódon az elektromotort körülvevő folyékony vagy akár gáz-