123142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés váltóáramok egyenirányítására
S. 133142. ját elértük. Itt megemlítjük, hogy felső hullámoktól mentes egyenáram előállítása végett eljártak már úgy, hogy az adott váltófeszültséget fázisban eltolták, 5 egyenirányították és azután a fázisban el nem tolt, azonban egyenirányítóit feszültséggel összeadták. Ennél az eljárásnál azonban hiányzik a négyzetes egyenirányítás jellemzője, úgy, hogy az-10 zal felső hullámoktól mentes áram csak úgy érhető el, ha nem csak két, hanem igen sok egymással szemben fázisban eltolt váltófeszültséget alkalmazunk, ezek mindegyikét egyenirányítj uk és a 15 kapott egyenfeszültségeket összeadjuk. A fent megadott megoldás alapján többféle műszaki kivitel lehetséges. így a 2. ábrán példaként egy ilyen kapcsolást tüntettünk fel. A fenti meggondolá-20 sokban (S) betűvel jelölt váltakozó értéket a rajzban (J)-vei jelöltük, mely hivatkozási jel itt áramot jelent. Ez az áram egymásután átfolyik az (R) ellenálláson, valamint az (L) önindukción és az ellen-25 álláson (Rí) feszültséget létesít, amelyet a négyzetesen ható (G^ egyenirányító egyenirányít, úgyhogy a (Z) vezetékben innét kezdve J^R2 J 2 30 áram folyik. Az (L) önindukción fellépő feszültség értéke (L.J), amely a négyzetesen ható (G2 ) egyenirányítóban Ja =L 2 J' 2 egyenlet szerinti áramot létesít. A (Z) 35 vezetékben az (Jx ) és (J 2 ) áramok J|=R2 J 2 +L 2 J' 2 egyenlet szerinti árammá egyesülnek. Ha J=J0 sin nt akkor 40 J'= Jo n cos fi t és így J| = R2 Jo 2 sin 2 nt+L 2 J a n 2 cos 2 nt. Ha (R) értékét úgy választjuk meg^ hogy R2 =L 2 n 2 45 akkor Jf=Jo2 R 2 és (J3 ) ennek következtében tiszta egyenáram, melynek értéke (J0 R), amely áram az eredeti (J0 ) áram amplitúdóit tehetet-50 lenség nélkül követi. A találmány egy másik példakénti kiviteli alakjánál katódsugárcsövet alkalmazunk, melynek egyik lemezpárjára (n) frekvenciájú (V) feszültséget, míg a másik lemezpárjára (V'/n) feszültséget adunk. 55 Ezt a kiviteli alakot példaként a 3. ábra mutatja, amelynél a V1 =V 0 sin nt feszültséget az (R) ellenállásból nyerjük, míg a 60 V2 =V 0 cos nt feszültséget a (T) transzformátor létesíti. Ennek a két kitérítőfeszültségnek a hatása az (x) és az (y) irányokban fekvő egy-egy kitérítőfeszültség, melyek nagy- 65 sága x=CV0 sin nt és C=Const y=CV0 cos nt és amelyek együttesen a világítófoltot 70 (r) mértékben sugárirányban tolják el, ahol r = C/x 2 +y 2 =V 0 Ez más szóval azt jelenti, hogy a világítófolt olyan körpályán mozog, melynek 75 sugara a (V0 ) amplitúdó pillanatnyi értékeivel időbeli késés nélkül arányos. A (V0 ) amplitúdóból egyenáramot a rendes körülmények között a fényfoltot létesítő sugáráram segélyével állítunk elő. 80 Evégből világítóernyő helyett körszimmetriás elektródát alkalmazunk. Ezt a kivitelt példaként mutatja a 4. ábra, melyből látható az (F) világítófolt, amely a rajzban vonalkázott körgyűrűalakú 85 pályát ír le, melynek átmérője a (V0 j amplitúdó változásait késedelem nélkül követi. Ha a (V0 ) érték megváltozik, akkor a világítófolt egy pillanat alatt a változásnak megfelelően megváltozott át- 90 mérőjű pályára ugrik át és ennek megfelelően a gyűrűalakú (R) elektróda, melynek belső széle mellett a világítófolt kezdetben pl. csak fele terjedelmével feküdt, a sugáráramnak megfelelően na- 95 gyobb vagy kisebb részét fogja fel. A gyűrűalakú (R) elektróda által a sugáráramból felfogott rész változásait pl. arra használhatjuk fel, hogy azzal Braunféle cső fényerősségét vezéreljük. Ehhez 100 való kapcsolást a 4. ábra mutat. Ennél az (R) elektróda (W) ellenállással és a Braun-féle cső (E) vezérlőelektródájáva] van összekötve. További magyarázat nélkül világos, hogy a (B) Braun-féle cső 105 ernyőjének mindenkori fényessége késés nélkül követi a (V0 ) amplitúdó változásait. A 4. ábrában feltüntetett megoldás felhasználható arra, hogy Braun-féle (B)
