123116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű benzin- és dieselmotorthajtó anyagok előállítására

133116. 3 alatti kezeléssel választhatunk él a víztől, míg a kogazinnal való leválasztás útján a víz legtöbbször a kogazin és a nehéz réte;g között válik ki és azután könnyen el-5 távolítható. A kogazin és a nehézolajréteg elkülönítését foganatosíthatjuk akár ülepítéssel, akár szeparátorcehtrifugák segélyével. Az előállítandó késztermékek mennyiségének 10 és minőségének bizonyos mértékű befolyásolását a kogazin és kátrány mennyiségei viszonyának változtatásával érhetjük el« Ha kevesebb kogazint használunk, úgy a feloldott kátrányolajriészlet legtöbbnyire 15 kisebb lesz és ennek megfelelően szaporodik a nehéz réteg. A hőmérséklet emelése elősegíti a leválasztást és gyakran a kogazinréteg javára toljia el az egyensúlyt. A legtöbb kátrányban jelenlévő poralkatré-20 szék eltávolítását a kicsapás előtt végeizheitjükel; némely kátránynál előnyösiraek bizonyult, ha a port, mely kizárólag a nehéz rétegben található, csak azután távolítjuk el, pl. szűrés útján, minthogy ekkor már a 25 szűrendő tömeg legtöbbnyire csak feleakkora. Hogy a kicsapást teljessé tegyük, mindig bizonyos kogazinmennyiségre van szükségünk, amely a felhasznált kátránymeny-30 nyiség 50 és 150o/o-a között ingadozhat. Ha a kqgazinnal takarékoskodni akarunk, úgy megvan annak a lehetőséige, hogy a kicsapás megtörténte után a felhasznált kqgazin egy részét desztillálással ismét el-35 távolítsuk és újabb kicsapáshoz használjuk; e célra alacsony forrpontú, 180—220 C°-niál forró kogazint használunk, minthogy a kátrány ilyen alkatrészeket legtöbbnyire csak igen csekély mennyiségbein 40 tartalmaz. A kogazin egy részletének desztillálás útján való ilyen visszanyerése aliacsonyhőfokú lepárlási kaszénkátráqy esetén is — mely desztilláláskor bomlásra hajlamos — lehetséges, minthogy a köny-45 nyen bomló anyagok maradéktalanul a nehéz kátrányrétegben találhatók. Bitumentartalmú szénhidrogéneknek kogazinnal együtt benzinné való átalakítása ismeretes; ennél azonban nem lehet tielyt-50 állóan elrendezett katalizátorokkal dolgozni. Javasolták továbbá már a fenti fajtájú kátrányoknak magukban való hidrqgéniezését; lehet azután az ilyen kátrányokból kapott hidrogénezési termékeket Felelős kiadó: dr. ladoméri kqgazinnel is keverni. Egyik munkamód ?>b sem vezet azonban nagyértékű végtermékekhez,, minthogy ezeknél hiányzik a kátrányoknak vegyi alkatrészeikre való bontása iés az elkülönített termékeiknek sajátosságaiknak megfelelő módon való át- 60 alakítása. Ezenkívül mindig megfigyelhettük, hogy a hidrogénezési folyamat a hidrqgémdús kogazinolaj jelenlétében simábban és jobban megy végbe, mint anélkül, éjs hogy magasabban forró olajfrakciókat iiSj 65 ha azok a találmány szerinti munkamód értelmében a hidrogénszegény részektől el vannak különítve, zavarok nélkül hidrogénezhetünk helytállóan elrendezett katalizátorok jelenlétében, ami kogazin alkal- 70 mazása nélkül nem lehetséges. Javasoltak már a fenti fajtájú szénhidrogénelegyéknek feldolgozásuk előtt szelektív oldószerek segélyével való szétbontását is; az ilyen elkülönítés azonban legtöbbször magasabb 75 költségekkel jár, minthogy az elkülönítésre különleges berendezésék szükségesek és a legtöbbször eltérő vegyi jellegű oldószert maradéktalanul vissza is kell nyerni, ami gyakran igen költséges. A jelen esetben 80 azonban az oldószert egészben vagy részben magában az eljárásban tovább feldolgozzuk és az nem osak kies após zer, de az előállítandó termékek kunidulási anyaga is. Ezenfelül eddig nem volt ismeretes, 85 hogy a fentismertetett származású Lszénhidrogénelegyeket a kogazin olyképen választja szét, hogy abból hidrogénezés út-* ján egyrészt benzint és másrészt dieselolajat, különösen nagyértékű minőségben, ál- 90 líthatunk elő. Szabadalmi igénypont: Eljárás benzin és dieselolaj előállítására kátrányokból hidrogénezés útján,, mimellett a kátrányokat hidrogénezés előtt 95 hidrqgéndúsabb és hidrogénszegényebb anyagokra választjuk szét,, azzal jellemezve, hogy az elválasztást szénoixid és hidr.Qgén egymásrahatása útján kapott középolajokkal foganatosítjuk és © 100 középolajok egészét vagy egy részét a kátrány hidrqgéndúsabb alkatrészeivel együtt a gázfázisban hidrogénezzük) míg a hidrogénszegényebb részeket ío lyékony fázisban való hidrogéné zésinek L0f> vetjük alá. István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.