123108. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált nagyfrekvenciájú rezgésekvételére

2 123108. anódegyenfeszültség. Az anódegyenfe­szültség alkar teljesen is hiány ózhat, azon­ban annyiban előnyös, ha van, hogy a hang erősségét megnöveli. 5 A közbenső frekvencia a felvett nagy­frekvencia kisfrekvenciájú modulációja szerint modulálódik és (S)-nél kerül levé­telre. A levett közbenső frekvencia az 1. ábra szerinti berendezésben megegyezik ä io ráhelyezett közbenső frekvenciáival, azon­ban evvel ellentétben, modulálva van. Hogy ez a moduláció, a moidulált ultra­rövid hullámok törzisszabadalom szerinti vételénél az ultravid hullámok által köz­lő vétlenül történik és a közbenső frekven­ciára egyszerűen átvivődik, az a talál­mány alapját képező megismerés. A modulált közbenső frekvencia az: (N) erősítőhöz kerül. A kisfrekvenciájú mo-20 dulációját az egyenirányítás után a (T) vevőindikátorhoz vezetjük. Ahelyett, hogy a közbenső frekvenciát az anódkörhözi vezetnénk, amint az az 1. ábrában látható, vezethetjük azt a csőben 25 levő r ácsihoz is. Különösen előnyös azonban, ha a köz­benső frekvenciát a 2. ábra szerint a két anódrészhez, ellenkező fázisban vezetjük. Akkor ugyanis a vételnél az (S) levevő 30 körben az (E) tekercsre helyezett közbenső frekvenciájú áramnak megfelelő kétszeres frekvenciájú áram van. Az (S) körben ke­ringő kétszeres frekvenciájú áram osak akkor jöhet létre, ha a (Di) dipólusok által 35 felvett ultrarövid hullám a hozzátartozó rezonanciamágnesességgel együtt egyálta­láai lehetővé teszi iaz anódáramok folyá­sát. Azonban annak folytán, hogy itt az (E)-nél ráhelyezett közbenső frekvencia az 40 (S)-nél kapott modulált frekvenciától pe­riódusszámában lényegesen eltér, itt (E) és ('S) tekercseknek zavaró, tisztán térbeli befolyásolásuk sincs. E zavaróikat, pl. szórókapacitáisok és a vevőberendezés kü-45 lönböző részei között sugárzócsatolások okozzák. Megemlítendő még, hogy elvben az ösz­szes kapcsolásoknál az (S) kör a közbenső frelkvencia valamely egész számú többszö-50 röséire is hangolható. E rezonanciaeffektusok különösen akkor lépnek fel, ha a 2. ábrán 'feltüntetett be­rendezésben az (S) körben az (E) te­kercsre helyezett közbenső frekvencia úgy van ímegválasZtva, hogy az az adó köz- 55 benső frekvenciával egyenlő, vagy a kettő egymással harmonikus viszonyban van, azaz ha az egyik a másiknak egész számú sokszorosa. Szabadalmi igénypontok: 60 1. A 116.638. 1. sz. törzsBzaibadalom 1. igénypontja szerinti nagyfrekvenciájú . rezgések vételére való berendezés kivi­teli alakja, amelyet az osztott anódú csőhöz közbenső fre!kevenTÍájú, vagyis 65 a nagy- és kisfrekvencia közötti frek­venciájú váltófeszültséget vezető, ezt az anódrészek közös anódkörétől me­gint elvezető, azután erősítő és egyen­irányító alkatelemek jellemeznek. 70 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az osztott anódú csőnek rácsa van és a közbenső frekvencia ehhez van vezetve. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki- 75 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső frekvencia az osztott anódú cső két anódirészéhezi egyenfázisúan van vezetve. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki- 80 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső frekvencia az osztott anódú cső két anódrészéhez ellenkező fázisban van vezetve és az (S) levevőlkör a, be­vezetett közbenső frekvencia kétszere- 85 sere van hangolva. 5. Az 1—5. igénypontok bármelyike sze­rinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az '(S) levevőkör a közbenső frekvencia valamelyik felső 90 harmonikusára van hangolva. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső frekvencia úgy van megvá­lasztva, hogy az adó- közbenső frekven- 95 ciájával egyenlő, vagy azzal harmo­nikuis viszonyban van. •1 rajzlap melléklettel. Felelős Jiadó: dr. ladoméri Szmertnik István m. kii. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Hdnvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom